|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. május 3. (BBC, kora reggeli híradás) Bush elnök sürgette, hgoy enyhítsenek azokon a korlátozásokon, melyek a csúcstechnológiák szovjetunióbeli, illetve Kelet-Európában történő eladását illetik. Azt szeretné elérni, hogy a Cocom-listán szereplő árucsportok közül 30 kategóriában - ez a lista egynegyedét teszi ki - szüntessék meg a korlátozásokat, egyben enyhítsék a többi cikkekre érvényes megszorításokat is. A BBC washingtoni tudósítója úgy értékeli, hogy ilyenformán könyebbé válik Moszkva és Kelet-Európa számára, hgoy gazdaságuk korszerűsítéséhez számítgépeket, illetve szerszámgépeket szerezhessenek be. Fellendülhet a hírközlési berendezések eladása is, ámbár ezen a téren a Szovjetunió szigorúbb elbírálás alá esik majd.
Az elnök indítányát meglőzően a nyugat-európai országok sérelmezték, hogy az Egyesült Államok túlzott mértékben fenn kívánja tatani a korlátozásokat. A javaslat most a Cocom bizottság elé kerül. Ez a testület szabályozza amagas műszaki színvonalat megtestesítő berendezések exportját, és tudósítónk úgy véli, az illetékesek valószínűleg jóvá hagyják a tervezetet.
Az Európai Közötsség illetékesei azt javasolják, hogy a Lengyelország és Magyarország számára kilátásba helyezett nyugati segélyeket terjesszék ki további öt kelet-európai országra. Vagyis: Bulgáriára, Csehszlovákiára, Kelet-Németországra, Romániára és Jugoszláviára is. A közösség végrehajtó bizttságának állásfoglalása szerint, az említett öt ország szintén jogosulttá vált a segélyekre, mivel jentős lépéseket tettek a piacgazdaság megteremtése és a nagyobb fokú demokrácia létrehozatala irányában. A javaslatokat mág májusban a 24 fejlett ipari ország ülése elé terjesztik. Tavaly ezek az államok állapodtak meg a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó támogatásról.
A lett parlament ma kezdődő új űlésszakán várhatóan bejelentik az első lépéseket a Szovjetuniótól való függetlenedésről. Rigai sajtóértekezletükön ugyanakkor a parlament vezetői bejelentették, a függetlenség helyreálllítását csupán egy átmeneti időszak elteltével kívánják elérni, s így tovább folytatódhatnak a Moszkvával most tartott tárgyalások. (folyt.)
1990. május 3., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A parlamentet egyébként a függetlenséget szorgalmazó politikusok uralják, s a BBC jelenleg Rigában tartózkodó moszkvai tudósítója úgy látja, a lettek tudatában vannak, hogy milyen kihatással volt a szomszédos Litvániára a Moszkva által elrendelt blokád, miután Vilnius függetlenségi nyilatkozata kihirdetésével szembeszegült Gorbacsovval. Tudósítónk szerint a lett vezetést aggasztja, hogy az utóbbi napokban szovjet katonaság tünt fel Rigában. A lett lakosság pedig attól tart, hogy a köztársaságban élő és a népesség felét kitevő oroszajkú dolgozók ellenlépélsekhez folyamodnak.
Jaruzelski lengyel elnök kijelentette, országa kártérítésre tart ígényt, amiért a második világháborúban lengyelelek ezreit hurcolták náci koncentrációs táborokba, illetve kényszermunkára hajtották őket. A kijelentés azon adíszvacsorán hangzott el, melyet a lengyelországi látogatáson tartózukodó nyuygatnémet államaelnök, Richard von Weizscker tiszteletére adtak Varsóban. Jaruzelski sürgette, hogy a kérdést egyszer s mindenkorra rendezzék. A maga részéről Weizscker azt mondotta, Lengyelországnak nem kell tartania az egyesített Németországtól, s a két Németország egyesülése után Lengyelország nyugati határait szerződésben rögzítik. A díszvacsora elött Varsóbaan tárgyalások folytak Genscher és Kubiszevski külügyminiszterek között, akik a határkérdést rendező szerződéstervezetet vitatták meg. A megbeszélések ma tovább folytatódnak.
Argentína kiadta azt az állítólagos náci hborús bőnöst, akit azzal vádolnak, hogy a második világháború idején zsidók ezrei megölését irányította. Shwambergert Nyugat-Németorszgáan állítják majd bíróság elé. Most fordul elő első ízben, hgoy Argentína elgetet tett valamely kiadatási kérelemnek. A 72 éves Schwamberger eleni vád azon alapul, hogoy magas beosztású SS tisztként két lengyelországi koncentrációs táborban teljesített szolgálatot.
Baker amerikai külügyminiszter ma kezdi meg tárgyalássorozatát, amelynek keretében Európa és a nyugati szövetség jövőjét vitatja meg partnereivel. Háromnapos megbeszélseit Brüsszelben nyitja meg, ahol a NATO és az Európai Közösség külügyminisztereivel külön-külön tárgyal majd. Holnap Bakert Bonnba várják, ott Sevrdnadze szovjet külügymiszterrel találkozik. (folyt.)
1990. május 3., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Szombaton pedig csatlakoznak hozzájuk a két Németorzság, illetve Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszerei, hogy hozzálássanak Németország jovőjének megvitatásához. A BBC diplomáciai tudósítója kiemeli, hogy a NATO elött álló fő feladat az lesz, hogy olyan formulát találjon, amely Moszkva számára is elfogadhatóvá teszi az egysített Németország megmaradását a nyugati szövetség keretein belül.
A dél-afrikai kormány és az afrikai nemzeti konresszus befejezte tárgyalássorozatának első fordulóját. A Fokvárosban tartott találkozón megállapodás született arról, hogy megvizsgálják azt a hét kérdést, amely jelenleg az új alkotmányról szóló megbeszélések akadályát képezi. Ezzek közé tartozik a szükségállapot fenntartása, a politikai foglyok fogva tartása és a feketék által lakott körzetekbe kirendelt katonaság jelenléte. Az ANK illetékesei kijelentették, a megbékélés jeleként hajlandók megvitatni a fegyveres kűzdelem kérdésést, de egyelőre nincs szó tűzszüneti megállaapodás létrejöttéről. A megbeszélések ma folytatódnak.
Bhutto pakiszátáni miniszterelnök kijelnetette, bármikor kész arra india kormányfőjével, hogy megkíséreljék megoldani a kasmíri vitát. Bhutto asszony iszlamabadi sajtóértekezletén azt mondotta, hajlandó az - úgynevezett - szinglai egyezmény kitételeit alapul véve tárgyalóasztalhoz ülni. Ez az egyezmény zárta le a hadicselekményeket a két orszáég között a legutóbbi háborúban. Kész továbbá az ENSZ azon határozata szellemében eljárni, amely sürgeti, hogy Kasmírban tartsanak népszavazást. India nem egy ízben hangsúlyozta, hogy Kasmír kérdését belügyének tekinti. +++
1990. május 3., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|