|
|
|
|
Vita a szerbiai nyelvhasználati törvénytervezetről (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgréd, 1990. méjus 7. (MTI-tud.) - Jugoszláviában
folytatódik a vita a szerb köztársasági nyelvhasználati törvény
tervezetéről, amelyet mind a vajdasági, mind a koszovói nemzetiségek
képviselői és újságjai határozottan bírálnak, mert számos területen
visszalépést jelent a titói kisebbségi politika elveihez képest.
Ugyanakkor a szerb népfront és orgánumai állást foglalnak a tervezet
,,újszerű elgondolásai,, mellett.
A Politika Ekspres című belgrádi napilap legutóbbi kommentárjában megállapította, hogy a törvénynek ,,meg kell tiltania a városok, falvak, utcák és más földrajzi fogalmak lefordítását,,, mert - úgymond - a név nyelvemlék, s gyakran meggyőzőbben tanúskodik egy nemzet múltjáról, mint bármi más. (A kommentátor figyelmen kívül hagyja, hogy a vajdasági város- és községnevek magyar elnevezése évszázadokkal régibb a mai szerb nevüknél).
Dr. Dragoljub Petrovics, a vajdasági népfront tartományi bizottságának elnökségi tagja nézetét így konkretizálta: mindez azt jelenti, hogy Urosevac nem lehet Ferizaj, Novi Sad nem lehet Újvidék, Srbobran pedig Szenttamás, s a Sumska utca Erdő utca.
A Politika Ekspres tamadta az Újvideki Magyar Szót, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a jugoszláv alkotmány szavatolja az állampolgárok szabad nyelv- és íráshasznalátát, s feltette a kérdést: milyen szabadság az, amikor az állampolgár anyanyelve szellemében nem használhat bizonyos elnevezéseket? Petrovics professzor erre kérdéssel válaszolt: elképzelhető-e például, hogy Magyarországon Budapestnek bármilyen más neve legyen azon a hivatalos és nemzetközileg számon tartott néven kívül, hogy Budapest? (Szerbül egyébként Budapestet Budimpesta-nak hívják - a szerk.)
dr. Dragoljub Petrovics nehezményezi, hogy az újvidéki Magyar Szó ,,élvezi a magyar nemzetiség bizonyos köreinek támogatását,,, s kijelenti: Subotica hivatalosan nem lehet Szabadka, Mihaljo pedig Mihály, vagy Josip József.
Odáig mennek - mondja Petrovics professzor -, hogy tiszta kisebbségi iskolák megnyitása mellett kardoskodnak, noha egyetlen államban sem léteznek a hivatalos oktatási rendszer keretében ilyen iskolák... A szerbhorvát nyelv nem zárható ki a nemzetisegek nyelvén folyó oktatás egyetlen szintjéről sem. (folyt.)
1990. május 7., hétfő 08:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|