 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a román kormányfőhöz
"Aggasztó, már-már botrányos katonai atrocitások borzolják az
erdélyi magyarság nyugalmát. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén,
húsvétkor öt harci helikopter pásztázta végig Erdély magyarlakta
településeit, mindezt az istentisztelet alatt. A provokációról saját
szemünkkel is meggyőződhettünk. "
SZER, Magyar híradó:
Az MDF-SZDSZ-megegyezés fogadtatásáról
" - Itt semmi nem változott - csapta zsebre jegyzetfüzetét egy
kollega tegnap délután Antall József és Tölgyessy Péter
sajtókonferenciája után. Itt éppen úgy a színfalak mögött intézik el
a dolgokat, mint az egypártrendszer idején, s a képviselő csak
szentesíti szavazatával, amit a vezetők elhatároztak - mondta.
Úgy gondolom nincs igaza, ellenkezőleg: itt minden megváltozott,
megváltozott még akkor is, ha azzal a bizonyos MDF-SZDSZ
megegyezéssel szemben többeknek, mindenekelőtt a sajtó
munkatársainak van kifogása. Minden megváltozott a Tisztelt Házban,
mert tagjait szabadon választották. Ez önmagában olyan különbség,
amely összehasonlíthatatlanná teszi a 43 esztendő után végre
leváltott elődjével."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés alakuló ülése (6. rész)
|
Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés
volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: meghatottan szól azon
az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű
Országgyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető
szavazással hozott létre. Hozzátette: e nap jelentőségét,
magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete
során immár a harmadik alkalommal részese olyan eseménynek, amelynek
célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. Ilyen törekvés
bölcsőjénél volt ott 1944. december 21-22-én Debrecenben, az
Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásakor. Megemlékezett a Magyar
Nemzeti Függetlenségi Front létrejöttéről, amelynek feladata a
javarészt még háború dúlta országban az Ideiglenes Nemzetgyűlés
létrehozásának előkészítése volt. Visszaidézte az Ideiglenes
Nemzetgyűlés alakuló ülését, s az ott elfogadott, a magyar néphez
intézett szózatot, amelynek főbb gondolatai ma is időszerűek. Az
Ideiglenes Nemzetgyűlés annak idején deklarálta: ,,kezébe veszi a
gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat
kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa. Azért ült össze, hogy
megjelölje a kivezető utat a hazánkra szakadt szerencsétlenségből.
Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar felemelkedés. Az
Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a
magyar történelemnek, megkezdődött a független, szabad, demokratikus
Magyarország építése.,, A szónok utalt arra, hogy az Ideiglenes
Nemzetgyűlésnek helyet adó debreceni református kollégium falai
között egykoron Kossuth Lajos is olyan értelmű szózatot intézett a
néphez, miszerint a nemzet képviselőinek kötelessége a nép és a
világ előtt kimondani, hogy függetlenek, szabadok akarunk lenni.
A továbbiakban kifejtette, hogy mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés
volt képviselője annak az 1944-es szózatnak az üzenetet is magával
hozta a múltból erre a mostani ünnepélyes Országgyűlésre. Majd így
folytatta: nem kisebb ennek az Országgyűlésnek a felelőssége, mint
amit 1944-ben Debrecenben vállaltak. Az Országgyűlésben a nép
bizalmából most helyet foglaló képviselőknek egy akarattal,
összefogással, mint a nemzeti akarat kifejezőinek, birtokosainak
kezükbe kell venniük a súlyos helyzetbe sodort ország ügyeinek
intézését. Ennek az Országgyűlésnek kell megmutatnia a kivezető utat
a jelenlegi nehéz helyzetből - hangsúlyozta. Végezetül a koalíciós
időszakban derékba tört 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés törekvései
közül a képviselők figyelmébe ajánlotta: mutassák meg a világnak,
hogy ez az ország egységes, életképes, s minden erőnket
felhasználjuk azon népek megértésének és bizalmának elnyerésére,
amelyek mellénk kívánnak állni, segíteni, támogatni szándékoznak
bennünket. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|