Rendszerváltás és az MTI

	KGB - népi küldöttek
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1990. április 3. kedd (MTI-tud) - A Ljubjanka sorsáról, azaz a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága hatalmas sárga főépületének jövőjéről volt szó a KGB vezetői és néhány népi küldött több mint egy héttel ezelőtti találkozóján. Március 23-án a törvényhozás tagjainak egy csoportja látogatott el a közvéleményben még mindig elsősorban a sztálinizmus egyik fő jelképeként élő épületbe, ahol Vlagyimir Krjucskov, a Bizottság elnöke találkozott velük. A háromórás eszmecsere előzménye, hogy a Népi Küldöttek Kongresszusán még tavaly felmerült a székház épületének kérdése. Porig le kell rombolni, hogy eltűnjön az épület, a hozzátapadó sötét emlékekkel együtt; adják át a (sztálinizmus áldozatainak emlékét ápoló, a meghurcoltak rehabilitálásáért harcoló) Memoriál társaságnak az épületet, s abból csináljanak múzeumot; az épület helyiségeinek egy részét adják át a Lenin nevét viselő állami könyvtárnak. Többnyire ezek a vélemények hangzottak el a találkozón a népi küldöttek részéről. A moszkvai főépítész és a fővárosi tanács egyik vezetője elsősorban arra hivatkozva óvott az érzelmi alapon való döntéstől, hogy figyelembe kell venni a KGB hírközlési rendszerének korszerűsítésére fordítandó hatalmas összegeket, amelyeket újból ki kellene adni, ha a Bizottság kiköltözne. Emellett a moszkvai vezetők méltatták a KGB urbanisztikai hozzájárulását is a környék szépítéséhez. Való igaz, s ez is elhangzott érvként, ma Moszkva talán egyetlen rendezettnek minősíthető tere éppen a KGB székháza által uralt Dzerzsinszkij tér. A találkozón Vlagyimir Krjucskov elsősorban a KGB munkájának nyilvánossá válásáról beszélt, mint ami elengedhetetlen a feladatok jó végrehajtásához. Az épületről szólva ő is elismerte a sárga ház jelképjellegét, s éppen ezért azt tartotta fontosnak, hogy a KGB munkája révén az épületből napjainkban az igazság és az igazságosság szelleme sugározzon ki. Nem utasította el egy olyan múzem felállítását, amely nemcsak az áldozatoknak állít emléket - akik között szép számmal akadtak a jogelőd NKVD alkalmazottai, vezetői közül is -, hanem megidézi a múlt bűneit is. A KGB ,,erkölcsi megtisztulásával,, összefüggő kérdések kapcsán azt hangsúlyozta, hogy igazságtalan lenne a múlt bűneiért a ma tisztességgel dolgozó munkatársait felelőssé tenni. +++ 1990. április 3., kedd 09:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »