|
|
 |
|
 |
A KGB titkai (1.rész)
|
Moszkva, 1989. augusztus 8.(MTI-Panoráma) - A szovjet Államvédelmi Bizottság (KGB) működését korábban övező titokzatosság, úgy tünik, mindinkább a multé: sorra nyilatkoznak a szovjet sajtónak a szervezet jelenlegi és egykori vezetői. Nem rejtik véka alá, hogy a sokáig bármiféle társadalmi ellenőrzés nélkül működő KGB tevékenységére is jócskán ráfér a korszerűsítés, s ideje felszámolni a KGB és elődje, a Cseka történetében egymást érő fehér - vagy inkább fekete - foltokat.
A VCSK, az ellenforradalom lebírására 1917-ben létrehozott
szervezet első vezetőjéről, Dzerzsinszkijről elnevezett moszkvai
téren magasodik a KGB két hatalmas épülete, amely állandóan zárt
vasrácsos ablakaival mindennél jobban jellemezte a sztálini és
brezsnyevi időkben bezárkózott, mindennel, mindenkivel szemben
bizalmatlan Szovjetuniót.
Az épületek most is félelmetesen magasodnak a tér fölé, ám a
vastag falak mögött, úgy tűnik,változóban van a légkör. Az
átalakítás, a jogállamiság megteremtésére tett erőfeszítések nem
hagyták változatlanul a KGB-t, amely valóságos állam volt az
államban. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke a Legfelsőbb Tanács
kinevezését megelőző vitájában ígéretet tett a szervezet munkájának
nyilvánossá tételére és sürgette az uj állambiztonsági törvény
megalkotását.
A reformer hírében álló Krjucskov, aki korábban 14 évig
irányította a szovjet hírszerzést,(mellesleg kitűnően beszél
magyarul),legutóbb a Novoje Vremjának nyilatkozva fejtette ki
elképzeléseit a szervezet megujulásáról. Egyebek között elmondta,
hogy megszüntetik az ,,ideológiai diverzióval,, azaz a belső
ellenzékkel foglalkozó ötös számú ügyosztályt. A
Krjucskov-nyilatkozattal szinte egyidőben látott nyilvánosságot az
ügyosztály egyik volt munkatársának leleplező cikke az Ogonyokban. A
volt KGB-tiszt elmondta, hogy 1958-tól dolgozott az ügyosztályon. A
sztálini időkből hirhedt büntetőtörvénykönyv 58-as paragrfus alapján
üldöztek mindenkit, aki elkeseredésében szóban vagy írásban bírálta
a rendszert. Börtönbe csukták azt, aki szamizdatként kiadta a
tragikus sorsú költőnő, Cvetajeva és fiai Gumiljov műveit. Üldözték,
majd száműzték Szaharovot a ,,Gondolatok,, miatt. A KGB-tiszt
leírja, hogyan késztették módszeres üldözéssel emigrálásra az
ellenzéki írókat és művészeket, Akszjonovot, az egykori lágerlakó
írónő, Jevgenyija Ginzburg fiát, az irodalmi Nobel-díjas Brodszkijt,
vagy Ernszt Nyeizvesztnij festőművészt. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd 12:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|