|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyilatkozata
"Számos szervezetünk és számos
érdeklődő kereste meg a Magyar Demokrata Fórumot tiltakozásunkat
kérve a vörös zászlók kitűzése, az utcák és épületek fellobogózása
miatt.
A Magyar Demokrata Fórum tiszteletben tartja azt a hagyományt,
mely május elsejét a munka ünnepének tekinti. Indokolatlannak tartja
azonban azt, hogy ezen a napon az utcákat és a középületeket
fellobogózzák, mert május elseje Magyarországon munkaszüneti nap, de
nem állami ünnep.
Az állami ünneppel kapcsolatban pedig a Magyar Demokrata Fórum
álláspontja az, hogy a városokat és a falvakat csak nemzeti színű
zászlókkal díszítsék.
"
SZER, Világhíradó:
Esztergomi Duna-híd
"A kimutatások szerint az építkezések a jelenlegi
feltételek mellett mintegy 400 millió forintba kerülnének, amelyből
természetesen 200 milliót, tehát az összeg felét Magyarország
fedezné. Kiderült, hogy az államkasszának legfeljebb 60 millió
forint áll a rendelkezésére. Ezért a fennmaradó összeget más
forrásokból kellene biztosítani. Ezzel kapcsolatban felmerült egy
japán autógyár, a Suzuki neve, ugyanis a japán cég műszaki egység
telepítését tervezi Esztergom vagy Székesfehérvár térségében.
"
|
|
|
|
|
|
|
A nemzet sorsa 2.
|
Az országgyűlési választások kiírásával felgyorsultak az események. Több mint ötven párt szállt egyszeriben ringbe a mandátumokért. Csupán az egyéni választókerületekben 1623 jelölt indult, aki közül azonban 386 személy jut a parlamentbe.
A közvélemény fokozatosan ráhangolódott a parlament alakuló ülésére; ahová a háború utáni parlament elnökét is elvárják. Személye jelképezi, hogy a magyar parlamentarizmus milyen irányba tart. Hogy napjaink törvényhozói és politikusai ott akarják folytatni, ahol az alkotmányjogi fonál megszakadt. Még a parlamentarizmus címszava mellől is kiradirozva a mögöttünk hagyott negyven évet.
A parlamenti pártok már egymás közt eldöntötték, hogy a T. Házban ki hol foglal majd helyet. Hogy az emelvénytől jobbra ülnek a kormánykoaliciót alkotó pártok honatyái, majd őket az SZDSZ, A Fidesz, az MSZP, végül pedig a "balszélen" a független képviselők követik. Arról is döntöttek, hogy az ideiglenes köztársaság elnököt a koalició adja, de a megbízott elnök a parlament élén bizonyára a második legerősebb párt, az SZDSZ egyik képviselője lesz. A pártok erősorrendje határozza meg a bizottsági tagság arányát is.
Az alakuló ülést SZÜRŐS MÁTYÁS, a köztársaság ideiglenes elnöke nyitja meg, majd több köszöntő, üdvözlő beszéd is elhangzik. Az első nap az ünnepélyes megalakulás, az önmeghatározás jegyében telik el. A mandátumvizsgálatot az eskütétel követi, megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit.
Az alakuló ülésszak a szakértők szerint legalább kétnapos lesz, és a második nap ad megbizást a köztársasági elnök a kormányalakításra a legerősebb párt, az MDF vezetőinek. Ezt azonban megelőzi a Németh-kormány lemondása, noha a kabinet, mint ügyvezető kormány, hivatalban marad. Az új kormány megalakulására azonban az alakuló ülésen még nem kerül sor. Halaszthatatlanul dönteni kell viszont a képviselő tiszteletdijakról, a költségtérítés átmeneti szabályairól. Meg kell választani a tiz állandó és az öt ideiglenes bizottság tagjait is. Az alakuló ülés kezdetén beszámol a parlamentnek a választásokról az Országos Választási Bizottság elnöke, valamint a Belügyminisztérium megbizott vezetje, aki a választásokkal összefüggő állami feladatok teljesítésérről ad számot. A Fidesz javaslatára törvénybe iktatják 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, ez lesz az első törvény, amit az új parlament elfogad. (folyt.)
1990. április 28., szombat 13:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|