 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A KDNP közleménye
"A Kereszténydemokrata Néppárt
országgyűlési képviselői május 2-án - mielőtt elfoglalnák a helyüket
a Parlamentben - reggel 8 órakor a budapesti Szent István
Bazilikában ökumenikus istentiszteleten vesznek részt, - ahogy
1947-ben is a kereszténydemokraták az Országgyűlés megnyitását
megelőzően tették. Az istentiszteleten megjelennek a Demokrata
Néppárt 43 évvel ezelőtti, külföldön és itthon élő képviselői, a
párt vendégei, akikkel a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői
együtt vonulnak be az új Parlament ünnepi ülésére .
A KDNP országgyűlési képviselői az istentiszteletre szeretettel
várják a párt tagjait, támogatóit, és minden hívő embert, aki
imáival is kész segíteni a Parlamentben kezdődő munkát."
SZER, A mai nap:
Az FKgP-n belüli nézeteltérések
"Végül is most vasárnap tartja a nagyválasztmányi ülést a
Független Kisgazdapárt, tegnap ugyanis a Budapesten összegyűlt
vidéki elnökök a korábbi határozat megváltoztatására kényszerítették
a központi vezetést. A döntés hátteréről és a Kisgazdapárton belüli
konfliktusokról tudósít Szekeres László:
A Független Kisgazdapártban újra dúl a háború. Szerdán délután
közzétette a párt sajtóirodája útján, hogy a hét végére tervezett
országos nagyválasztmányt gyakorlati okok miatt elhalasztják.
Csütörtökön már terjedt a városban a hír - amelyet este egy
sajtótájékoztatón közöltek -, hogy egy néhány helyi vezetőből álló
radikális csoport fellépésére, az ő követelésükre a nagyválasztmányt
mégis megtartják vasárnap."
|
|
|
|
|
|
 |
Május 1. centenáriuma 3.
|
A XIX. század második felében azonban ellenállhatatlan erővel
hódítanak teret. A híres három 8-as körül folyik elsősorban a harc.
A 24 órás nap hármas tágulásának eszméje érdekes módon évezredes
múltra tekinthet vissza. A 871-től 900-ig uralkodó "Nagy" Alfréd,
angol király elrendelte, hogy naponta nyolc órát munkával, nyolcat
jámbor áhitattal, nyolcat alvással töltsenek alattvalói. Jóllehet, a
szinte határtalanul hosszú munkanap megrövidítésének szervezett
követelése szintén Angliában kezdődik, a munkások első győzelmüket
Ausztráliában, Viktória államban érik el, ahol 1856-tól vezetik be a
nyolc órás munkanapot, méghozzá április 21-kén és itt ez a nap válik
ünnepé.
alc.: Harci nap és munkásünnep
A három 8-as és május 1-je összekapcsolása tulajdonképpen
amerikai "találmány". Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert időről
időre felbukkanak mik a feltételezések, amelyek ősi tavaszünnepekhez
kötik ezt a munkáshagyományt, vagy az itáliai Lucca városa
munkásainak 1531 május 1-jén vérbefojtott bérmozgalmához. Valójában
arról van szó, hogy a múlt század második felében az USA-ban május
1-je olyasféle dátum volt, mint hajdan Magyarországon a
mezőgazdaságban Szent Mihály napja. Vagyis a munkahely
változtatások, az éves munkaszerződések megkötésének, illetve
lejártának a napja. Így is nevezték: moving day - a költözködés
napja. Amikor 1884 októberében a Chicagóban tartott szakszervezeti
kongresszus napirendre tűzte a nyolc órás munkanapa kérdést, itt
javasolták, hogy 1886. május 1-jétől legyen nyolc órás a napi
munkaidő.
1886. május 1-jén azután különböző amerikai vásorosokban
rendeztek tüntetéseket. A Michigan tó partján fekvő Milwaukee-ben a
tüntetés olyan méreteket öltött, hogy a hatóságok egyre nagyobb
rendőri osztagokat vetettek be, amelyek sortűze nyomán kilencen
haltak meg. Chicagóban is áldozatokat követelt a tüntetés.
Mindezek nyomán az 1889-ban alakult II. Internacionalé úgy
határozott, hogy a nyolc órás munkanapért folyó harcot a
munkásosztály egyenjogusítása fontos eszközének kell tekinteni. Azt
is a nemzetközi munkásszervezet alakuló kongresszusán határozták el,
hogy a nyolc órás munkaidőért folytatott harc jegyében 1890. május
1-jére nemzetközi megmozdulást kell szervezni.
Magyar vonatkozásai is vannak a dolognak. (folyt.)
1990. április 27., péntek 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|