 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás az újonnan megalakuló kormányhoz
"A Természetvédők Szövetsége
aggodalommal olvasta az MTI április 23-án kiadott közleményében
annak a Baranya megyei tanácstagnak a szavait, aki elkeseredetten
javasolta: lakoltassák ki a veszélyes hulladékokkal terhelt
falvakat, mert jelenleg ez a megoldás látszik a legolcsóbbnak. A
szövetség megítélése szerint ha a ma még szokásos módon folytatódik
az ország környezetvédelmi gondjainak a megoldása, akkor az egész
ország kiürítése is valóban olcsóbb lesz, mint a termelés okozta
környezeti veszélyek elhárítása.
"
SZER, Magyar híradó:
Mit ad át az állambiztonsági szolgálat?
"A Belügyminisztérium a közeljövőben nyugati gépkocsikat
vásárol.
Jelenlegi kocsiállományuk öreg, elavult. 1.300 darabot kellene
az idén leselejtezni, pénzük - Ladában mérve - 760 darabra van, és a
Merkur összesen 380-at igazolt vissza. Ezért úgy határoztak, részben
saját költségvetésük terhére, részben az átszervezés miatt
felszabadult épületeik eladásából - például a III/3-as épület - 3 év
alatt háromezer darab nyugati gépkocsit vásárolnak. Rövidesen
megjelenik a tender kiírás egy nagy külkereskedelmi vállalatunkon
keresztül, de máris sok ajánlatot kaptak például a Fordtól is. Nagy
esélye - talán legnagyobb esélye - a Toyotának van, mely a
mentőtender megnyerésével egy szerelőparkot, egy technikai hátteret
is telepít Magyarországra.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. április 26., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki
ülését követően Bajnok Zsolt kormányszóvivő és Annus Antal
vezérőrnagy, kormánymegbízott tájékoztatta az újságírókat a
történtekről.
Annus Antal elmondta, hogy a szovjet csapatok kivonása
Magyarországról jelenleg az egyezményben foglalt terveknek
megfelelően folyik. A szovjet kormánymegbízott által vezetett
küldöttséggel április 23-án és 24-én tárgyalásokat folytattak a
vitás kérdésekről. Az eszmecsere konstruktív és alapos volt; a
legfontosabbnak ezzel kapcsolatban a magyar kormány azt tartja, hogy
a megbeszéléseken külön tudták választani a csapatkivonás egyezmény
szerinti végrehajtásának témáját - e területen ugyanis nem térnek el
a vélemények - a vitatott kérdésektől. A magyar tárgyalóküldöttség a
megbeszéléseken hangsúlyozta: a jószomszédi kapcsolatok
fenntartására, további ápolására törekednek, s lehetővé kívánják
tenni, hogy az új kormány újjáteremtse ezeket a kapcsolatokat.
Ugyanakkor mindenképpen meg kell vitatni a kétoldalú viszonyt
terhelő kérdéseket, s amelyek a csapatkivonás során felvetődtek.
Megvitatták azokat a gondokat is, amelyek nehezítik a
csapatkivonást. A záhonyi átrakókörzetnél, szovjet területen a
vasúti fogadó- és átbocsátó-kapacitás szűkös. Mivel április 20-a óta
felgyorsult a csapatkivonás, ez még nagyobb terhet ró az
átrakókörzetre. Megállapodtak abban, hogy a továbbiakban mindkét fél
még szervezettebb és jobb munka folytatására törekszik.
Továbbra is eltérő a két fél álláspontja a Magyarország által
bérbeadott létesítmények állagmegóvásával, illetve annak
elmaradásával kapcsolatban. A szovjet fél nem ismeri el az e téren
jelentkező magyar igényeket; Burlakov tábornok a magyar vezetést az
1958. április 1-jei egyezmény revíziójával vádolja. Annus Antal
hangsúlyozta: semmiféle revízióról nincs szó, csupán a magyar
érdekek megfelelő érvényesítéséről. A megbeszélések eredményeként
lényegében sikerült összegezni a vitás kérdéseket, s ezekkel most
már a továbbiakban a szakértők foglalkoznak. Várhatóan májusban
újabb tárgyalásokra kerül sor, s amennyiben nem jön létre
megegyezés, a téma a magyar-szovjet vegyesbizottság elé kerül.
Megállapodás híján pedig végső soron a két kormány legmagasabb
szintű képviselőinek hatáskörébe kerül az ügy. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Annus Antal szerint a magyar álláspontból az ország érdekeinek
alapos sérelme nélkül nem lehet engedni. A vitatott kérdések
esetében több mint 100 milliárd értékű nemzeti vagyonról van szó. A
szovjet követelések mintegy 2,7 milliárd rubelt tesznek ki. A
következő szakértői munka során részletezni kell a szovjet igények
tartalmát, tisztázva, hogy a magyar tárgyalófél mit tart jogosnak, s
mit nem. A tisztázó szakértői tevékenység során fel kívánják tárni,
hogy pontosan mi történt a háború befejezése és az 1956 közötti
időszakban, hogyan, milyen feltételekkel történt a szovjet hadsereg
részéről a magyar tulajdonban lévő létesítmények birtokbavétele.
Először 1948-ban jött létre egyezmény arról, hogy a szovjet csapatok
laktanyákat, repülőtereket, más építményeket használnak, s ezeket
bérbe vették. Az 1948-tól 1953-ig terjedő időszak áttekintése során
már látható, hogy az épületek karbantartásával, felújításával
kapcsolatos munkák egy részét, sőt bizonyos beruházásokat is
Magyarország végzett el. Az erre a célra fordított összegeknek csak
mintegy 10 százalékát térítette meg a szovjet fél. Olyan adatok is
nyilvánosságra kerültek, hogy az átvett laktanyák, építmények,
épületek teljesen felszerelve, berendezéssel együtt kerültek a
szovjet csapatokhoz. Fontos annak tisztázása, hogy mekkora értéket
képviseltek ezek a berendezések. A munkát nehezíti, hogy a bérbeadás
- az ismert körülmények között - nem szabályos átadás-átvétellel
történt, így jegyzőkönyvek, leltárok nem készültek. A magyar
szakértők véleménye szerint igen fontos, hogy kimutassák az átadott
berendezések értékét, mert jelentős összegekről lehet szó.
Lényeges azt is megvizsgálni, hogy a szovjet csapatok
magyarországi tartózkodásuk során milyen környezeti károkat okoztak.
A felmérés során tisztázni kívánják, hogy vajon mennyibe kerül a
környezet helyreállítása, a károk megszüntetése. Végül Annus Antal
elmondta, hogy a csapatkivonás helyzetéről folyamatosan, havonta
kívánják tájékoztatni a közvéleményt. Az újságírók rendszeresen
lehetőséget kapnak arra is, hogy a helyszínen megtekintsék az
eseményeket.
Arra a kérdésre, vajon gyorsítható-e a csapatkivonás, nem
válaszolt egyértelműen Annus Antal. Mint mondotta, nem
elképzelhetetlen, ám ez elsősorban a két kormány megállapodásán
múlik. Mindenesetre ilyen döntést csak alapos, előzetes szakértői
vizsgálat után lehet hozni. A vasúti szállítókapacitás ugyanis
véges, így a távozó csapatok egy részének - gyorsabb ütem esetén - a
közutakon kellene elhagyni az országot. Ez az érintett körzetekben
és főleg Kárpátalján valóságos háborús állapotot teremtene több
hónapon keresztül. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:43
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A továbbiakban Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány csütörtöki
ülésén számos más témával foglalkozott, szem előtt tartva azt, hogy
könnyebbé tegye a kormányváltást, az ügyek átadását, átvételét.
Minden tárcánál - a kormány döntése alapján - leltárt készítenek a
jelenlegi munkálatokról és a legfontosabb teendőkről. Ennek az a
célja, hogy megkönnyítse a tárca új irányítóinak helyzetét a kezdeti
időszakban. A kabinet pedig helyzetelemzést készít a
nemzetgazdaságról, a kormányzati tevékenység állapotáról, és minden
információt összegyűjt, amely szükséges az új kormány munkájához. A
tárcák legjobb szakemberei megbízást kaptak arra, hogy segítsék a
koalíciós partnereket, a kormányzás feladatával szembesülő pártokat
és az érintett személyeket. Ők - ha erre igény van - minden
segítséget megadnak az új kormányprogram elkészítéséhez,
szaktudásukkal, tapasztalataikkal rendelkezésre állnak.
A Minisztertanács foglalkozott az 1975-ös társadalombiztosítási
törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivalókkal. A törvény, annak
végrehajtási rendelete és a kapcsolódó SZOT-szabályzat mintegy száz
alkalommal módosult, s teljesen áttekinthetetlenné vált. A
deregulációs folyamat részeként rendezték a jogszabályi dzsungelt,
kiiktatták a SZOT-szabályzatot, annak rendelkezéseit beépítve az
egységes jogi anyagba. Nem érdemi korszerűsítésről volt szó, a
rendelkezések tartalmukban nem változtak. A tartalmi
változtatásokhoz a Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakemberei
most látnak hozzá.
Ugyancsak az ülés napirendjén szerepelt a központi
államigazgatási szervek dolgozóinak korengedményes nyugdíjazása. A
kormány úgy döntött: korengedményes nyugdíjazás engedélyezhető azok
esetében, akik az idén, ha nőkről van szó, betöltik az 50., ha
férfiakról, az 55. életévüket és legalább 25, illetve 30 esztendős
munkaviszonnyal rendelkeznek. Nyugdíjuk megállapításánál a
társadalombiztosítási törvényt kell alkalmazni. A kormány úgy
döntött, hogy ilyen eljárásra az államigazgatási szerveknél dolgozók
5 százaléka esetében van lehetőség. Az érintett dolgozónak kell
kérni a korkedvezményes nyugdíjazást, s érdemben a Minisztertanács
Hivatala intézi az ügyeket. A lebonyolítási határidő június 15-e.
A kormány foglalkozott az idei költségvetés helyzetével is. Az
első negyedévben a nemzetgazdasági folyamatok összességében
kedvezőbben alakultak, mint a múlt év hasonló időszakában. A
költségvetési mérleg hiánya kisebb a tervezettnél, az adóbefizetések
pedig meghaladják az előirányzottat. Az időarányosnál kevesebb
támogatást vettek igénybe, illetve kaptak a vállalatok, az érintett
szervezetek. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:53
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Ugyanakkor meglehetősen sok feszültség is felhalmozódott,
amelyek veszélyeztethetik a költségvetés tervezett egyensúlyát.
Ilyen, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán eltörölték a
kamatadót, ami az államháztartásnak 4,5 milliárd forintos
bevételkiesést jelent. Számottevő mértékben csökken a magyar-szovjet
kereskedelem, ami szintén kedvezőtlenül érinti a költségvetést. A
forgalom-visszaesés következtében a költségvetés mintegy 10 milliárd
forint értékű bevételtől esik el. Ezzel ellentétben számos jogos,
megalapozott igény felmerült költségvetési források iránt.
Amennyiben ezeket központi keretből kielégítenék, ez mintegy 100
millió forint nagyságú plusz terhet jelentene. A kormány szerint
csak a legszükségesebb és viszonylag kis összegű többletigények
kielégítésére van lehetőség. A kormányzat kötelezte az érintetteket,
hogy a gazdaság egészére vonatkozó átvilágítást készítsenek, amely
nélkülözhetetlen lesz a kormányzati munka folyamatosságához. A
kormány emellett arra kötelezte a tárcák vezetőit, hogy különféle
alternatív javaslatokat dolgozzanak ki: mi történjen akkor, ha a
költségvetési hiány különböző mértékben meghaladja a tervezettet.
A Minisztertanács foglalkozott az újrakezdők, pályakezdők
vállalkozói kölcsönével. A Foglalkoztatási Alap az idén 5,5 milliárd
forinttal rendelkezik, ám ez a pénz kevés, a forráshiány mintegy 2
milliárd forintra tehető. Meglehetősen népszerűnek bizonyult az
újrakezdők, pályakezdők kedvezményes 400 ezer forint nagyságú
kölcsöne. A vártnál mintegy tízszer nagyobb az érdeklődés. A kormány
úgy döntött, hogy módosítja a kölcsön kritériumait, ami lényegében
szigorítást jelent. Ugyanakkor a lehetőségekhez mérten növelni
kívánja a hitelezés forrásait is. Erre azonban csak korlátozott
mértékben van lehetőség.
A kormány foglalkozott a rubelelszámolású külkereskedelem
helyzetével. Az idén a Szovjetunióba irányuló magyar export mintegy
15, az import pedig 12 százalékkal csökken. Ez elsősorban a gépipari
vállalatokat érinti hátrányosan. Kedvező, hogy a szovjet
energiaszállítások az idén a múlt esztendőhöz képest alig változnak.
Az európai KGST-országokkal folytatott külkereskedelemben is
jelentős a visszaesés. E területen a magyar kivitel 26 százalékkal,
a behozatal pedig 21 százalékkal lesz kisebb a múlt évinél.
Bebizonyosodott - hangoztatta Bajnok Zsolt -, hogy továbbra is fenn
kell tartani az export-engedélyezési rendszert, mert ez nagy
mértékben hozzájárul, hogy a rubelelszámolás terén a forgalom
kiegyensúlyozottabbá vált. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A Magyar Honvédség - a haderőreform és a sorkatonai szolgálat
időtartamának csökkentése következtében - lényegében már nem fog
részt venni a gazdasági feladatok megoldásában. A jövőben a katonák
első számú feladata az lesz, hogy eleget tegyenek a harckészültség
fenntartásával kapcsolatos feladatoknak.
Bajnok Zsolt bejelentette, hogy a kormány megszüntette az állami
vezetők számára eddig biztosított úgynevezett rendelkezési állomány
intézményét. Ez hat hónapra szólt, és az átszervezések vagy egyéb
okok miatt funkció nélkül maradt vezetők számára biztosított időt
elhelyezkedésükhöz.
Az ülésen a kormány tagjai foglalkoztak a nehéz helyzetbe került
nagyvállalatokkal, az Ikarus-szal, a Csepel Autógyárral és a
Videotonnal. Az Ikarus esetében olyan döntés született, hoy az állam
vagyongaranciát nyújt, s így a pénzintézetek biztosítékot kapnak a
vállalat tevékenységéhez szükséges további hitelek folyósításához.
Az Ikarusnak azonban számolnia kell azzal, hogy jövőre a megszokott
9-11 ezer autóbusz helyett már csak évi 5-6 ezer járművet tud
értékesíteni. A Videoton esetében hasonló pénzügyi megoldás
előkészítéséről határoztak. Az érintett tárcák vezetőit bízta meg a
kormány azzal, hogy a végleges megoldást egy héten belül dolgozzák
ki.
Végül a kabinet személyi ügyekben döntött. A Minisztertanács a
köztársaság ideiglenes elnökének javasolja Pusztai Ferenc és Stark
Antal művelődési minisztériumi államtitkárok - saját kérésükre,
érdemeik elismerésével történő - felmentését. Ugyancsak javasolja a
kormány Kornidesz Mihály nagykövet felmentését. Döntés született
miniszterhelyettesek felmentéséről. A kormány Hársfalvi Dezső
művelődési miniszterhelyettest, Nagy István
pénzügyminiszter-helyettest, Rednágel Jenő mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszterhelyettest, valamint Jendrolovics Pált, az
Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettesét saját kérésükre,
érdemeik elismerésével fölmentette tisztségükből. (MTI)
1990. április 26., csütörtök 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|