|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás az újonnan megalakuló kormányhoz
"A Természetvédők Szövetsége
aggodalommal olvasta az MTI április 23-án kiadott közleményében
annak a Baranya megyei tanácstagnak a szavait, aki elkeseredetten
javasolta: lakoltassák ki a veszélyes hulladékokkal terhelt
falvakat, mert jelenleg ez a megoldás látszik a legolcsóbbnak. A
szövetség megítélése szerint ha a ma még szokásos módon folytatódik
az ország környezetvédelmi gondjainak a megoldása, akkor az egész
ország kiürítése is valóban olcsóbb lesz, mint a termelés okozta
környezeti veszélyek elhárítása.
"
SZER, Magyar híradó:
Mit ad át az állambiztonsági szolgálat?
"A Belügyminisztérium a közeljövőben nyugati gépkocsikat
vásárol.
Jelenlegi kocsiállományuk öreg, elavult. 1.300 darabot kellene
az idén leselejtezni, pénzük - Ladában mérve - 760 darabra van, és a
Merkur összesen 380-at igazolt vissza. Ezért úgy határoztak, részben
saját költségvetésük terhére, részben az átszervezés miatt
felszabadult épületeik eladásából - például a III/3-as épület - 3 év
alatt háromezer darab nyugati gépkocsit vásárolnak. Rövidesen
megjelenik a tender kiírás egy nagy külkereskedelmi vállalatunkon
keresztül, de máris sok ajánlatot kaptak például a Fordtól is. Nagy
esélye - talán legnagyobb esélye - a Toyotának van, mely a
mentőtender megnyerésével egy szerelőparkot, egy technikai hátteret
is telepít Magyarországra.
"
|
|
|
|
|
|
|
Varga Béla - interjú (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. április 26. csütörtök (MTI-tud) - ,,Az új
országgyűlés alakuló ülésén nem egyik vagy másik párt mellett, hanem
mindenkihez szeretnék szólni. Arról fogok beszélni, hogy szeressék
egymást a magyarok és bocsássanak meg honfitársaiknak. Ha egymást
tisztelik, a világ is tisztelni fogja őket, ha a turáni átoknak
élnek és egymással harcolnak, megveti őket a külvilág,,. Ebben
fogalmazta meg mondanivalójának lényegét Varga Béla, a háború utáni
első nemzetgyűlés elnöke, aki 43 év után először tér vissza
szombaton szülőföldjére. A 88 éves lelkipásztor-politikus elmondotta
az MTI washingtoni tudósítójának, hogy csak az utolsó napokban
döntött útjáról, amelytől orvosai először eltanácsolták.
Magyarországon így is kímélnie kell majd magát, de Varga Béla tele
van tervekkel: felkeresi szülei hansági sírját, találkozni kíván a
veszprémi püspökkel, hiszen az egykori balatonboglári plébános
változatlanul ezen egyházmegyéhez tartozónak vallja magát: ,,Nem
vagyok amerikai állampolgár, amerikai pap - magyar vagyok,,.
Boglár közismerten a menekültek, elsősorban a megszállt hazájukból elűzött lengyelek második otthona a második világháború éveiben. Varga Béla legjobb barátjával, Antall József belügyminisztériumi tisztviselővel szervezte a mentőakciókat. Mint mondja, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter támogatása nélkül nem tehették volna, amit tettek és szerepe volt Sombor-Schweinitzer Józsefnek is: a budapesti rendőrfőkapitány gondoskodott a hamis iratokról a menekültek számára... (folyt.)
1990. április 26., csütörtök 06:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Varga Béla - interjú (2. rész)
|
Az 1944-es német megszállás után Varga Bélának és társainak menekülniük kellett, életük forgott kockán, hiszen a németek pontosan ismerték nézeteit és tevékenységét. Ám nemcsak ők: a Vörös Hadsereg első egységeivel érkező különleges alakulatok is. Ők természetesen nem németellenes magatartásáért keresték a boglári plébánost, hanem azért, mert az elsők között tudta meg, hogy a katyni erdőkben nem a nácik, hanem a szovjet állambiztonsági alakulatok végeztek sok ezer fogoly lengyel tiszttel...
,,Kevés dologra vagyok büszke, de arra igen, hogy Hitler és Sztálin személyesen gyűlölt és életemre tört,,- emlékezik Varga Béla. A háború alatt összeköttetésben álltunk a lengyel földalatti mozgalommal, tőlük azonnal megtudtuk, mi történt Katynban. A dolog egyszerűen bizonyítható volt: a lengyel tiszteknek naplót kellett vezetniük; a fellelt naplók egy napon értek véget. S azon a napon Katyn térsége nem a németek, hanem a szovjetek kezén volt... Sztálin azonban utasítást adott, hogy mindenkit, aki az ügyről tudhatott, végezzenek ki. A budapesti Hitelbank széfjében elhelyezett iratainkból a szovjetek pontosan ismerték, mit tudunk Katynról. Így Kispesten 1945 elején elfogtak - történetesen egy napon Wallenberggel, aki igen derék ember volt, de egyébként nem egyedül, hanem magyar segítséggel dolgozott. Jómagamat egy éjjelente ülésező különleges katonai bíróság halálra ítélt. Egy magyar származású szovjet ezredes, akit védelmemre rendeltek ki, nevemben fellebbezett, majd személyem, szerepem tisztázódván - többek között oroszok megmentésében is - szabadlábra helyeztek. Az ezredest mindenesetre, aki talán megmentett - kivégezték, ő is Katyn áldozata lett...- emlékezett Varga Béla a 45 évvel ezelőtti napokra, hogy aztán ismét a mára váltson: - óriási benyomások várnak rám, ennyi év után újra látni a földet, ahol születtem, a magyar népet. Félek is kicsit...
Varga Béla talán ezért is már előre megírta beszédét, amelyet az országgyűlés május 2-i ülésén mond el. Gondosan megfogalmazta, mert nem akarja, hogy friss benyomásai befolyásolják, amikor 43 év után ismét a parlament szószékére lép. +++
1990. április 26., csütörtök 06:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|