|
|
 |
|
 |
Romániai tüntetések
|
-------------------
München, 1990. április 25. (SZER, A mai nap) - Negyedik napja
tartanak a tüntetések Bukarestben. A felvonulók Iliescu elnök
lemondását követelik. A részleteket Kovács Kristóf ismerteti:
- A tüntetéssorozat vasárnap kezdődött, a karácsonyi forradalom
kirobbanása után pontosan négy hónappal.
Tegnap Bukarestben az Egyetem téren a rendőrség brutálisan verte
szét a tüntetést, a kormány politikája ellen tiltakozók azonban nem
sokáig hagyták megfélemlíteni magukat, és éjjelre ismét ezres, más
jelentések szerint háromezres tömeg gyűlt össze a román fővárosban.
Megmozdulásuk még a kora reggeli órákban is tartott.
Az ideiglenes kormány nem volt hajlandó belemenni abba az
Iliescu elnöktől származó javaslatba, hogy ismét rendőrséget
vessenek be a tüntetők ellen, és egy öttagú kormánydelegáció már
tegnap megkezdte velük a tárgyalásokat.
Iliescu elnök - a tüntetők haragjának céltáblája - a Nemzeti
Egységtanács tegnapi ülésén éles hangon ítélte el az akciót. Mint
mondotta: a zűrzavar következtében a kormány képtelen garantálni a
választási kampány nyugalmának feltételeit. Mindesetre felszólította
a pártokat, hogy használjanak udvarias hangnemet a kampány során,
tartózkodjanak azoktól a primitív módszerektől, amelyek
megmérgezhetik az ország erkölcsi és társadalmi légkörét.
Leszögezte, hogy mindenkinek kötelessége bízni a népben, a
választásokban, és az ott hozott döntésben.
Mindezidáig egyébként mindössze három elnökjelölt szerezte meg
az induláshoz szükséges százezer támogató aláírást: Radu Campeanu, a
Nemzeti Libárális Párt elnöke, Ion Ratiu, az emigrációban élő román
szervezet szövetségének elnöke, és maga Iliescu. (folyt.)
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- Romániai tüntetések - 1. folyt.
|
Az elnök egyébként egyik legfőbb választási riválisát, a
Parasztpártot vádolta a vasárnap kezdődött tüntetéssorozat
szításával. A Parasztpárt azonban mindig is ellenezte a román nép
természetéhez amúgy sem illő erőszakot - utasította vissza a vádat a
pártnak a Nemzeti Egységtanácsban helyet foglaló képviselője.
Iliescu szavainak egyébként sem volt különösebb sikere a
tanácsban. Többen azzal vádolják, hogy a tüntetőkkel szemben ugyan-
azt a hangnemet használja, amelyet valaha Ceuasescu, aki szintén
huligánoknak nevezte az uralmának megdöntésére összefogókat, és hogy
hiába vannak érdemei a valóban észlelhető változások kivívásában, de
legalább annyi a bűne abban, hogy a forradalommal kapcsolatos
elképzelések jó része nem valósult meg. És - ahogy a tüntetők is
hangsúlyozzák - az általa vezetett Nemzeti Megmentési Front
menedéket nyújt a megbuktatott rezsim idejében kompromittálódott
politikusoknak, akik biztonságban érezve magukat, továbbra sem
hajlandóak szakítani múltjukkal.
Az előrejelzések, illetve az előzetes várakozások szerint
azonban a választásokon a Front és Iliescu előnyei kerülnek majd
előtérbe. A szervezetet elsősorban az ipari munkásság támogatja,
valamint természetesen a volt rezsim hívei és tagjai. Előbbiek
azért, mert az egzisztenciájukat féltik a Front bukásától, utóbbiak
részben hálásak a védelemért, részben pedig közöttük sokan a
Fronthoz tartoznak - állítja Iliescuék egyik riválisa, a Román
Szociáldemokraták vezetője. +++
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|