|
|
|
|
Óriástávcső a világűrben - 2.
|
Bár a Földön vannak jóval nagyobb teleszkópok is - köztük a kaukázusi hatméteres és a Palomar-hegyi ötméteres tükörátmérőjű berendezés -, a Hubble lehetőségeit az atmoszféra zavaró hatásának hiánya óriási mértékben megnöveli. Alkalmas olyan égitestek megfigyelésére, amelyek 50-100-szor kisebb fényerejűek, mint a legjobb földi távcsövekkel észrevehető csillagok. Előzetes számítások szerint 5-10 billió (5-10 000 milliárd ) csillag felfedezésére képes - szabad szemmel a földfelszínről alig hatezret tudunk megkülönböztetni -, ,,látótávolsága,, pedig 14 milliárd fényév, szemben a földi óriásteleszkópok kétmilliárd fényéves hatósugarával.
A fő teleszkópot egy 31 centiméteres segédtükör egészíti ki, s a főtükör mögött további műszereket helyeztek el: egy nagylátószögű kamerát, amely tévéképeket közvetít az égbolt feltérképezése során, egy másik, a rendkívül halvány objektumok fényképezésére alkalmas kamerát, egy színképelemző berendezést, két színképmérőt és egy infravörös fotométert. Működését saját fedélzeti számítógépe vezéreli, a megfelelő hőmérsékletet hőszabályozó rendszer biztosítja, s mindehhez az elektromos áramot két nagyméretű, 33 négyzetméter felületű napelemtábla szolgáltatja. A megfigyelések során összegyűlő adatokat nagyteljesítményű telemetrikus antenna továbbítja szükség szerint közvetlenül a Földre, vagy egy közvetítő mesterséges holdra. A NASA tervei szerint három-négyévenként űrexpedíciót indítanak a Hubble-hoz a szükséges javító és karbantartó munkák elvégzésére, az egyes műszerek kicserélésére. Így a műhold aktív élettartama legalább 10-15 év lesz.
Az űrteleszkóp üzemeltetése, a kutatási program összeállítása akkora feladatot jelent, hogy egy külön intézetet hoztak létre erre a célra. Az Űrtávcső Tudományos Kutatóintézethez már több mint 3500 csillagász nyújtott be kutatási tervet - a világ összes csillagászainak 35 százaléka -, s ezek közül 21 ország tudósainak 162 javaslatát már elfogadták. A tervek többsége a bolygók, a csillagok, a naprendszerek, végső soron a Világegyetem keletkezésének titkait fürkészi - ez a legméltóbb feladat az űrteleszkóp névadójához, Edwin Hubble amerikai csillagászhoz, aki a huszas években megalkotta a Világegyetem tágulásának elméletét.+++
Fazekas Judit (MTI-PRESS)
1990. április 25., szerda 11:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|