|
|
|
|
Milyen lesz az egységes Németország státusa? (1. rész)
Katonapolitikai kérdőjelek
|
1990. április 24.(MTI-Press) - Várható volt, hogy az
egységes Németország jövendőbeli státusa körüli hatalmi viták,
politikai-katonai spekulációk eltérő, némely vonatkozásban eléggé
éles nézetkülönbségeket hoznak felészínre.
Az ilyen előrejelzésekhez legutóbb a Sevardnadze-féle váratlan ,,időzített diplomáciai bomba,, szolgáltatott újabb bizonyítékot. A szovjet külügyminiszter, aki nemrégiben amerikai vezetőkkel tárgyalt, olyan gondolatot pendített meg, amely állítólag a washingtoni megbeszéléseken szóba sem került. Az egyik brüsszeli NATO-folyóiratnak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy az egyesült Németországnak az átmenet időszakában - minimális öt évig - egyidejűleg kellene benne maradnia a NATO-ban, illetve a Varsói Szerződés szervezetében. Ami úgy értendő, hogy az NSZK változatlanul az atlanti szövetséghez kötődne, az ország keleti fele pedig a ,,szocialista,, koalícióhoz, legalábbis addig, amíg Közép-Európából ki nem vonják a szovjet és az amerikai csapatokat. Az ideiglenes állapot - erre lehet következtetni - nagyjából egy új kontinentális biztonsági rendszer kereteinek kialakulásáig maradna fenn.
Lényegében ezt tartalmazza az egyesek szerint nemhivatalosnak minősíthető Sevardnadze-javaslat. Bár nem is olyan biztos, hogy a közbeeső megoldást célzó kezdeményezés független a gorbacsovi vezetés elgondolásaitól. Sőt, az efféle feltételezést az előzmények ismeretében ki kell zárnunk. Emlékeztetnünk kell arra, hogy korábban - méghozzá hivatalos formában - már megfogalmazódott egy másik variációt tükröző szovjet álláspont. Eszerint - a nyugati felfogással szöges ellentétben - az egyesített Németország nem maradhatna a NATO-ban, s a legcélravezetőbb az lenne, ha a jövendő német államot demilitarizálnák, majd semlegességi státust kapna. Miután ezt az utat az Egyesült Államok és európai partnerei, sőt, egyes VSZ-országok sem tartották járhatónak, szép csendesen levették a napirendről.
A nyugati fővárosok kormányzati köreiben különben úgy vélik, ez az ötlet éppenlyan ,,kísérleti léggömb,, volt, mint most Sevardnadzénak a NATO reagálását kipuhatolni igyekvő megnyilatkozása. A jelek azonban arra vallanak, sem az NSZK, sem a mögötte felsorakozó atlanti szövetségesek nem kívánják feladni az előnyszerzésre törekvő ,,kemény,, tárgyalási pozícióikat és elfogadhatatlannak tartják Németország kettős tömbbeli tagságát. És ebben a kérdésben - bármilyen furcsának is tűnhet - a bonni kormánykoalíció ellenzéke ugyanezt a nézetet vallja. (folyt)
1990. április 24., kedd 11:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|