|
|
 |
|
 |
Milyen lesz az egységes Németország státusa? (1. rész)
Katonapolitikai kérdőjelek
|
1990. április 24.(MTI-Press) - Várható volt, hogy az
egységes Németország jövendőbeli státusa körüli hatalmi viták,
politikai-katonai spekulációk eltérő, némely vonatkozásban eléggé
éles nézetkülönbségeket hoznak felészínre.
Az ilyen előrejelzésekhez legutóbb a Sevardnadze-féle váratlan
,,időzített diplomáciai bomba,, szolgáltatott újabb bizonyítékot. A
szovjet külügyminiszter, aki nemrégiben amerikai vezetőkkel
tárgyalt, olyan gondolatot pendített meg, amely állítólag a
washingtoni megbeszéléseken szóba sem került. Az egyik brüsszeli
NATO-folyóiratnak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy az
egyesült Németországnak az átmenet időszakában - minimális öt évig -
egyidejűleg kellene benne maradnia a NATO-ban, illetve a Varsói
Szerződés szervezetében. Ami úgy értendő, hogy az NSZK változatlanul
az atlanti szövetséghez kötődne, az ország keleti fele pedig a
,,szocialista,, koalícióhoz, legalábbis addig, amíg Közép-Európából
ki nem vonják a szovjet és az amerikai csapatokat. Az ideiglenes
állapot - erre lehet következtetni - nagyjából egy új kontinentális
biztonsági rendszer kereteinek kialakulásáig maradna fenn.
Lényegében ezt tartalmazza az egyesek szerint nemhivatalosnak
minősíthető Sevardnadze-javaslat. Bár nem is olyan biztos, hogy a
közbeeső megoldást célzó kezdeményezés független a gorbacsovi
vezetés elgondolásaitól. Sőt, az efféle feltételezést az előzmények
ismeretében ki kell zárnunk. Emlékeztetnünk kell arra, hogy korábban
- méghozzá hivatalos formában - már megfogalmazódott egy másik
variációt tükröző szovjet álláspont. Eszerint - a nyugati
felfogással szöges ellentétben - az egyesített Németország nem
maradhatna a NATO-ban, s a legcélravezetőbb az lenne, ha a jövendő
német államot demilitarizálnák, majd semlegességi státust kapna.
Miután ezt az utat az Egyesült Államok és európai partnerei, sőt,
egyes VSZ-országok sem tartották járhatónak, szép csendesen levették
a napirendről.
A nyugati fővárosok kormányzati köreiben különben úgy vélik, ez
az ötlet éppenlyan ,,kísérleti léggömb,, volt, mint most
Sevardnadzénak a NATO reagálását kipuhatolni igyekvő
megnyilatkozása. A jelek azonban arra vallanak, sem az NSZK, sem a
mögötte felsorakozó atlanti szövetségesek nem kívánják feladni az
előnyszerzésre törekvő ,,kemény,, tárgyalási pozícióikat és
elfogadhatatlannak tartják Németország kettős tömbbeli tagságát. És
ebben a kérdésben - bármilyen furcsának is tűnhet - a bonni
kormánykoalíció ellenzéke ugyanezt a nézetet vallja. (folyt)
1990. április 24., kedd 11:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|