|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A pápai látogatás
"A pápa, aki
Csehszlovákiában tartózkodik, bejelentette, hogy rendkívüli püspöki
szinódust hív egybe a kommunizmus bukása után kialakuló európai
helyzet áttekintésére. A Szentatya ezekben az órákban misét celebrál
(sic
) Pozsonyban, ahonnan az előkészületekről jelentette Kovács
Ágnes:
Az előkészületek óriásiak, a zászlók és a pápai fényképek
elárasztották a várost. A mise helyét csak gyalog és az ide kijelölt
autóbuszokon lehet megközelíteni. Sajnos az időjárás nem kedvez,
mert tegnap délutántól ma reggelig egyfolytában esik az eső, mégis
körülbelül egymillió emberre számítanak. Rengeteg az osztrák és az
olasz autós.
Az előkészületek szokatlanul rövidek voltak, és ebből egyesek
arra következtetnek, hogy a pápa gyors látogatása az idős Tomasek
bíboros tiszteletének szól. Az utódlás kérdéséről valószínűleg nem
esik majd szó, de a Hável elnökkel folytatott tárgyalások végre
tiszta helyzetet teremtenek az invesztitúra és az egyházi jelen
tekintetében."
|
|
|
|
|
|
|
Itália - koalíciós ,,szakácsmesterség - 2.
|
Ha pedig leszakad a csillár, vagyis felbomlik a szövetség, s a soros miniszterelnök benyújtja lemondását a köztársasági elnöknek, megkezdődik a kálvária: az államfő a lemondást ekkor ,,feltételesen,, fogadja el, majd rituálészerű konzultációk után megbíz egy politikust kormányalakítással, aki ugyancsak ,,feltételesen,, fogadja azt el. Ha a pártbéli ármányok szintéziséből végül a megbízott személy kikever valamiféle koalíciót, vállalása hivatalos rangra emelkedik, elődjének lemondása életbe lép. Van, amikor a többedik politikusnak sikerül csak a ,,bűvészmutatvány,,, hónapokra is elhúzódhat a politikai akarom-nem akarom játék. Nem egyszer történt meg, hogy hosszú kormányválság után ugyanaz a kabinet alakult meg, sőt, lemondása utólag érvénytelenné vált, mintha a végeláthatatlan pártközi egzercíroztatások után mi sem történt volna. Az országban persze ilyenkor is jól mennek a dolgok, hiszen nincs gazdasági válság, a gazdaság dinamikusan fejlődik, és a kereskedő észre sem veszi, hogy két hét is eltelt kormány nélkül.
Mégis: alig vitatja bárki is ma már olasz politikai körökben, hogy a kormányozhatóság feltétele (különösen most, az 1992-es piacegyesítés küszöbén) a procedurális folyamatok egyszerűsítése. Egyre többen foglalnak állást az egykamarás parlament létrehozása és a titkos szavazás megszüntetése mellett. A választókban is felsejlett már az igény, hogy szavazataikkal ne egy pártnak töltsenek ki "bianco-csekket", hanem későbbiekben megalakuló szövetségek közül választhassanak. Mert van, aki szereti a szocialista Craxit, de - mondjuk - nem a kereszténydemokratákkal "egybesütve". +++
Garzó Ferenc MTI-Panoráma
1990. április 22., vasárnap 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|