Rendszerváltás és az MTI

	RMDSZ - kongresszus, vita (1.rész)
Oltványi Ottó, és Tárkányi Béla az MTI tudósítói jelentik: 1990. április 22. vasárnap (MTI-tud.) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagyváradi kongresszusán szombaton késő este és vasárnap délelőtt folytatódott az általános vita. A felszólalók elsősorban arra tértek ki, milyen utat keressen a szövetség a szervezeti élet fejlesztésében, a megújulást és a tisztulást milyen mértékben hajtsa végre, és hogyan folytassa tevékenységét a kialakult román belpolitikai életben. A sokrétű kérdésekre sokrétű válaszok hangzottak el. Egyes felszólalók felvetették a szövetség radikális megtisztulásának szükségességét, beleértve azt, hogy ne csak a múlt kommunista terheitől szabaduljon meg a szövetség, hanem még a reformkommunistákat is mellőzze. Mások óvatosabb formálást javasoltak, hangoztatva, hogy a szövetség erejének és tekintélyének, politikai súlyának növelése a legfontosabb. A vitában egyre jobban kidomborodott, hogy a kongresszusnak szükséges állást foglalni abban, hogy melyik városban - Bukarestben, Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen - legyen a szervezet központja. Egyes felszólalók mind erőteljesebben érveltek amellett, hogy a szövetség vezetésének ott kell lennie, ahol a magyarság zöme él és a kongresszuson jelenlevő ,,kolozsvári szárny,, egyre nagyobb befolyásra tett szert. Legalábbis ezt tükrözték a felszólalások, amelyek viszont nem követtek merev szemléletet. A szövetség ,,háromlábúsága,, is kihámozható volt a felszólalásokból, amelyek Budapest szerepét politikai kapcsolattartásra szűkítenék, Kolozsvárt szellemi és szervezeti központtá emelnék, míg Marosvásárhelynek kulturális központúságot javasolnának. A vitában több felszólalás vihart kavart. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári küldött önvizsgálatot szorgalmazott a kommunizmussal való viszonyban, arra figyelmeztetett, olyan szervezeti feltételeket kell teremteni, hogy a szövetséget ne tekinthessék baloldali szervezetnek. Radikálisabb stratégiát sürgetett, a volt pártaktivistáktól való eltávolodás szükségességét hangoztatva arra is felhívta a figyelmet, ami a Nemzeti Megmentési Fronttal való együttműködés veszélyeit jelzi. (folyt.) 1990. április 22., vasárnap 12:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	RMDSZ - kongresszus, vita (2. rész)
Leszögezte: az RMDSZ-nek a temesvári szellem folytatását kell vállalnia, ami teljesen egyértelműen radikális szakítást jelent a múlttal. Domokos Géza felszólalásában nyilatkozatot tett: kijelentette: noha ő 1984-ig tagja volt az RKP Központi Bizottságának, a Kriterion Könyvkiadó élén a magyar könyvkiadás ügyét szolgálta és az elsők között volt a szövetség létrehozásában. Tevékenységével szolgálatot vállalt és nem kérte, hogy újabb időszakra jelöljék. Tőkés László nagyváradi püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke nem értett egyet azzal a demagóg kommunistaellenességgel, amelynek például Magyarországon Pozsgay Imre is áldozatául esett, és ugyancsak helytelennek tartotta az olyan szemléletet, amely Hajdu Győzőt és Király Károlyt kommunista múltja miatt ugyanabban az elítélésben részesíti. A marosvásárhelyi eseményekkel összefüggésben kifejtette: a Vatra Romaneasca nem a román népet képviseli. A román tájékoztatás megtévesztő propagandája nem derít fényt a háttérben mozgó elemekre, ezért a Vatra Romaneascától az egész országot meg kell védeni. Javasolta, hogy a Vatra Romaneasca által bírált Dan Petrescu művelődésügyi miniszterhelyettes mellett a kongresszus foglaljon állást részesítse védelemben, mert a diktatúrával szembeszállva bátor magatartást tanúsított. Figyelmet keltett Nagy Benedek Hargita megyei küldött felvetése, amely az exodus lefékezését sürgette. A magyarság kiáramlása ugyanis olyan mértékűvé vált az utóbbi időben, amely már veszélyes méreteket ölt. Ha folytatódik ez a folyamat, akkor húsz év alatt a romániai magyarság szinte felszámolja önmagát. Kérte a kongresszust fogadjon el külön elvi állásfoglalást, amelyben egyértelműen felszólítja a romániai magyarságot, hogy ne válassza a kivándorlást, mint nemzetiségi léte moldásának formáját. A szervezeti felhívások ismertetése után közölték, hogy különböző szervezetek részéről számos üdvözlet és köszöntés érkezett a tanácskozáshoz. Üzenetben köszöntötte a kongresszust Tabajdi Csaba magyar miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma Titkárságának vezetője. A Szabad Demokraták Szövetsége, és a Kereszténydemokrata Néppárt táviratán kívül Kanadából, Csehszlovákiából, Franciaországból, Svédországból, Svájcból és Belgiumból küldtek üdvözleteket. (folyt.) 1990. április 22., vasárnap 12:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	RMDSZ - kongresszus, vita (3.rész)
Ioan Popa kolozsvári román egyetemi tanár külön levélben tolmácsolta jókivánságait és kívánt a szövetség magyar-román barátságot építő munkájához sok sikert. Ismertették a tanácskozáson a munkabizottságok tevékenységét. Többek között szóltak az RMDSZ alapszabályával és a szervezeti kérdéseivel foglalkozó szakbizottság munkájáról, amely azt ajánlja, hogy a következő kongresszusig Bukarest legyen a szövetség központja. Javasolják, hogy az RMDSZ ne kétévenként, hanem minden évben tartson kongresszust, félévenként pedig az országos választmány részvételével, beszámoló értekezletekre kerüljön sor. A szórványmagyarság kérdéseivel foglalkozó szakbizottság azt javasolja, hogy az RMDSZ hozzon létre egy külön bizottságot, amely a szórványmagyarság kérdésével, köztük a csángók helyzetével rendszeresen foglalkozik. A sajtó és propaganda szakbizottság nemzetiségi tájékoztatási rendszer megvalósítását tűzte ki célul. A tanügyi bizottság ülésén indítványozták a Bolyai társaságok megalakítását, amelyek nem politikai jellegű társaságok lesznek, hanem kizárólag a Bolyai egyetem visszaállítását szorgalmazó egyesültek. Szóltak a küldöttek a bizottságokban arról a központi problémáról is, amely a kivándorlásokkal függ össze. Olyan következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a kivándorlás megfékezésére erőteljesebb felvilágosító munkát kell folytatni, mert különben a nagy távozási szándék az ifúság körében olyan méreteket ölt, amely kihat a magyar anyanyelvű iskolák működtetésének jövőjére is. Az egyházügyi szakbizottság ülésén közölték: a magyarországi református egyház részéről olyan kezdeményezés érkezett, amely szerint Mátraházán magyar-román megbékélési konferenciát hívnának össze. Ezen tíz magyarországi lelkész, tíz erdélyi magyar református pap, és tíz román ortodox lelkész tanácskozna, elősegítve a két ország közötti kapcsolatok rendezését. Javaslatot tettek a kongresszusnak, hogy a kolozsvári értelmiségieknek a kongresszus előtt megfogalmazott nyilatkozatát a tanácskozás dokumentumaként fogadják el. Ez a nyilatkozat, amelyet kilenc neves kolozsvári értelmiségi, köztük Kányádi Sándor költő, Cs.Gyimesi Éva emberjogi harcos, Balázs Sándor egyetemi tanár, Kántor Lajos író írt alá - nyíltan leszögezi: Erdélyt a románokkal és más nemzetiségiekkel együtt lakott otthonának tekinti. (folyt.) 1990. április 22., vasárnap 12:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	RMDSZ - kongresszus, vita (4.rész)
Elfogadhatatlannak tart minden, a Vatra Romaneasca szövetség, az erdélyi románok nemzeti egységpártja, a Nemzeti Megmentési Front egyes képviselői által megfogalmazott olyan megnyilatkozást, amely szerint ezen az ,,ősi román földön,, a román nép nagylelkűségével juthatnak jogokhoz az itt élő nemzetiségek. Tiltakoznak a kolozsvári értelmiségiek a parlament és a kormány eljárása ellen, amely a nacionalista töltetű Vatra Romaneasca szervezet tevékenységét törvényesíti. ,,Az RMDSZ olyan érdekvédelmi szervezet, amely a románai magyarság több évtizedes jogfosztottsága után a kisebbség egyéni és kollektív jogainak érvényesítéséért küzd, korántsem szélsőségesen és ebben az ügyben - valamint az egész Románia gazdasági-politikai helyzetét érintő minden kérdésben - valódi dialógusra hajlandó az összes román párt képviselőivel. De nem vagyunk hajlandók elvtelen egyezkedésekre. Nem tűrhetjük a szándékainkat és akcióinkat torzító hírközlő szervek manipulációit. Tiltakozunk az ellen, hogy a marosvásárhelyi eseményeket olyan igazságügyi testület vizsgálja ki és ítélje meg, amelynek képviselői a Securitatéval szorosan együttműködve évtizedekig elnézték és támogatták a kisebségek sorozatos jogfosztását, a visszaéléseket, törvénysértéseket. Ezért követeljük, hogy a marosvásárhelyi események és a nemzetiség jogi státusát független, pártatlan nemzetközi jogászbizottság vizsgálja meg és tárja a nyilvánosság elé. Ezzel is hozzá kívánunk járulni az újabb menekülési hullám megállításához,, - hangzik a kolozsvári értelmiségiek nyilatkozata.+++ 1990. április 22., vasárnap 13:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »