|
|
|
|
Beszélgetés a volt Nagybudapesti Munkástanács elnökével
|
London, 1990. április 21. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter:
Rácz Sándor 1956-ban a Nagybudapesti Munkástanács elnöke volt, munkatársunk most jelenlegi politikai ambícióiról kérdezi.
- Rácz Sándor előadói beszédében nem volt túl optimista, nem volt túl elégedett a jelenlegi magyarországi állapotokat illetően. Az ön véleménye szerint milyen szerep vár most a munkástanácsokra, ellenzékiségbe kell-e vonulni a következő néhány évben?
- Remélem, hogy nem, mert bármilyen hatalmi szerkezet alakul is ki az új magyar társadalomban, minden társadalomnak a legnagyobb szüksége a munkásrétegekre van, és hát feltétlenül fontosnak tartom, hogy az átalakulás folyamatában nagy figyelmet szenteljenek a munkásrétegekből fakadó igényekre és arra, hogy megfelelő és a munkások által elfogadható választ is adjanak. Garanciákkal biztosítsák, hogy a munkásság becsületes munkával tudja erősíteni az új magyar társadalmat.
- Ön azt is említette, illetve kérdésként feltette, hogy a munkástanács nevet ezentúl ne használják majd, hiszen ez az 1956-os forradalomhoz kötődik. Mit javasol ehelyett, és gondolkodott e azon, hogy esetleg a munkástanácsok valamiféle pártként szerveződve dolgozzanak a továbbiakban?
- Én a pártoktól magától idegenkedek, mert a gondolkodásomtól idegen a pártban való gondolkodás. Úgy érzem, hogy aki pártban gondolkodik, az mindig a társadalom csak egy bizonyos részének a szolgálatát teljesíti. Én az egész társadalmat szeretném szolgálni, ezért én nem pártokban gondolkodom. Na most, mint munkásember, természetes, hogy elsőrendű kötelességemnek tartom, hogy mindenütt, ahol politizálok, ott a munkások érdekeit képviseljem. Na most, az a véleményem, hogy nem feltétlenül szükséges ezt pártba alakulva kifejteni. Más szervezeti formákat is találhatunk, ahol ezek az igények megjeleníthetők a társadalomban. És ha megjeleníthetők, akkor a társadalom tudomásul tudja venni, reagálni tud rá. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|