Rendszerváltás és az MTI

	Suzuki : alvállalkozók
Trom András, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1990. április 20. péntek (MTI-tud.) - Huszonötmillió dollárral akarja költségeit csökkenteni a Suzuki Motors Co. Ennek a célkitűzésnek a sikere kizárólag a japán kisautó, motorkerékpár és csónakmotor gyártó cég menedzsereinek a munkájától függ. Ebben a feladatban nemcsak az anyavállalat munkája a meghatározó, hanem az is döntő fontosságú, hogy az alvállalkozókkal szemben milyen követelményeket támasztanak. A 13,690 alkalmazottat foglalkoztató jármúipari cég, amelynek a hat gyárából 482 ezer motorkerékpár, 847 ezer négykerekű jármű, valamint több, mint 73 ezer csónakmotor, illetve egyéb rendeltetésű motor kerül ki, az alvállalkozók és beszállítók nélkül megbénulna. A 280 munkást foglalkoztató Suzuki Loom Co. például, amely az autó hengerművét és a motor alkatrészeit állítja elő, 280 alvállalkozóval működik együtt. A ,,bedolgozók,, munkájának a minőségi és egyéb mutatóit a Suzuki határozza meg, és szigorú tárgyalásokon, illetve kalkuláción alapszik annak az eldöntése, hogy az alvállalkozók mennyit kérhetnek az általuk végzett munkáért. Ennek az együttműködési rendszernek a részleteivel ismerkedhetett meg az a 29 magyar vállalati közép- és felsővezető, aki résztvesz a japán kormány által szervezett és támogatott egy hónapos menedzserképző tanfolyamon. A Suzuki cégnél tett kétnapos tanulmányi kiránduláson elhangzott előadásokból kiderült, hogy az alvállalkozói rendszer Japánban 100 éves múltra tekint vissza. Az érintett cégek kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják a szükséges tőkét, a műszaki terveket, a munkaerőt és olyan munkamegosztás alakul ki, amelyben az ,,anyavállalat,, készíti el a műszaki terveket és az alvállalkozók költségkalkulációjába is beleszól. A magyarországi Suzuki program kritikus pontja éppen abból származik, hogy nem alakult ki az alvállalkozói rendszer - erre hívta fel a figyelmet Ueda úr, a Suzuki központjában az alvállalkozók munkáját irányító igazgatóság főosztályvezetője. Figyelmet érdemlő az a tapasztalat is, hogy a vállalatirányítás rendkívül kis apparátussal, az alkalmazottak kevesebb, mint 10 százalékával oldja meg ezt a kulcsfontosságú feladatot. Nem hagyható azonban számításon kívül, hogy Magyarországon nemcsak az alvállalkozói gyakorlat hiányzik, hanem az ezt lehetővé tevő szemlélet is, amely a vállalt kötelesség maradéktalan teljesítését becsületbeli ügynek tartja. Ennek a kialakítása az oktatás-nevelés hosszú távú feladata kell, hogy legyen.+++ 1990. április 20., péntek 08:20
Vissza »