|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
|
A ,,bennszülött,, tulajdonos nem pótolható kölföldről -
Tanácskozás a privatizációról
|
1990. április 19., csütörtök - A leggyorsabb és legátfogóbb
privatizációra a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások
területén mutatkozik lehetőség - mondotta Tömpe István, az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója a Szervezési és Vezetési
Tudományos Társaság idegenforgalmi akadémiájának csütörtökön
Siófokon tartott megnyitóján. Hozzáfűzte: a vagyonügynökség mindent
megtesz - akár az érintett vállalatok ellenében is -, hogy az
ágazatban mielőbb kialakuljanak az új tulajdonviszonyok. Ez nem
jelenti azt, hogy bármely céget titokban privatizálnának; a
vagyonügynökség közvetlen módon nem avatkozik be a folyamatokba, de
igyekszik a befektetők számára vonzóvá tenni, információkkal és
egyéb szolgáltatásokkal elősegíteni az átalakulást.
A nemzetgazdaság egészére vonatkozóan Tömpe István korántsem nyilatkozott ilyen derülátóan. Bár az már általánosan elfogadott, hogy az államnak ki kell vonulnia a gazdaságból, mert természeténél fogva nem alkalmas a tulajdonosi szerepre, még mindig rendkívül sok fogalmi és technikai probléma zavarja a privatizációt. A legalapvetőbb gond abból származik, hogy a magyar társadalomból hiányzik a befektetésre és tulajdonosi szerepre kész középréteg. Az állami vagyon felosztását az állampolgárok, vagy azok különböző csoportjai között tetszetős, de gyakorlatilag kivihetetlen elképzeléseknek minősítette Tömpe István, majd azt hangsúlyozta, hogy ,,bennszülött,, tulajdonosok híján külföldről sem lehet számottevő tőkét bevonni az országba. Ha pedig hazai befektetőknél előnyösebb feltételekkel próbálják csábítani a külföldieket, ez politikai feszültségeket okozhat.
A veszélyes illúziók és tévhitek kategóriájába sorolta az állami vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az állami tulajdon megreformálhatóságával, működőképessé tételével kapcsolatos nézeteket. Hasonlóképpen tévesnek minősítette azt az elképzelést, hogy az állami vagyon külföldi értékesítésével csökkenteni lehetne az ország adósságait. A privatizálás további menetében Tömpe István a forgatható, jó magyar értékpapírok megjelenését és a tőzsde létrehozását tartotta alapvető lépésnek. (MTI)
1990. április 19., csütörtök 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|