 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
Nyíri Sándor elmondta: Paskai László bíboros levéllel fordult a
miniszterelnökhöz, s arra kérte, hogy Mindszenty József
születésnapján nyilvánosan hangozzék el összegzés a koncepciós per
felülvizsgálatának állásáról. A legfőbb ügyész helyettese a
kormányszóvivői tájékoztatót választotta e nyilvánosság fórumául.
Nyíri Sándor a Mindszenty-per körülményeit felidézve
hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű koncepciós pereket nem lehet
önálló jogesetként megítélni, csak a magyar történelembe ágyazva
szabad vizsgálni. Ez a szemlélet határozta meg a Legfőbb Ügyészség
felülvizsgálati tevékenységét is. Az igen kiterjedt kutatásokra
alapozó vizsgálat feltárta a konstruált perek keletkezésének,
előkészítésének, lefolytatásának ördögi mechanizmusát. A perek
ideológiai alapjának előkészítését a vizsgálat Révai Józsefnek egy
1945-ben írott cikkében érte tetten. Révai az 1945-ös választások
előtt a Szabad Népben feltette a kérdést: ki a reakciós? Válasza:
reakciós az, aki antikommunista. A legfőbb ügyész helyettesének
véleménye szerint innen datálódik a magyar politikatörténetben és a
magyar jogalkalmazásban a koncepciós ítélkezés. Révai gondolata az
idők folyamán úgy módosult, hogy aki nem kommunista, az mind
reakciós, mind ellenség. A Mindszenty-per megértésének másik kulcsa
a Magyar Kommunista Párt 1946-os nagy-budapesti pártértekezletének
határozatában lelhető fel. Itt jelenik meg az a tétel, hogy ,,a
gyülekező reakció egyik legveszedelmesebb góca a klerikális reakció,
amely a katolikus egyház felső köreinek vezetésével szervezkedik,,.
A magyar jogalkalmazásban innen kezdve vezérmotívum lett a reakció
,,szervezkedése,,. 1947-ben a Tájékoztató Iroda alakuló ülésén Révai
József már felvetette a klerikális reakció felszámolását. 1948 május
12-én már Rákosi asztalán volt a budapesti államvédelmi osztály 49
oldalas összefoglaló jelentése Mindszenty Józsefről. A hercegprímást
1948. december 26-án lefogták. Mindezek alapján összeáll a kép:
Rákosi a jog eszközeivel kívánta megtörni a magyar katolikus
egyházat, illetve rajta keresztül valamennyi egyházat. A háború után
az ország lakosságának mintegy 60 százaléka katolikus volt, így
tehát a perrel - amelyet tudatosan szerveztek, szereplőit tudatosan
választották ki - csaknem 6 millió magyar ember lelkére mértek
csapást. Kemény diktatórikus rendet vezettek be, amelyben puszta
fikcióvá vált a véleménynyilvánítás, a vallásszabadság, a
gondolatszabadság és egy sor más alapvető állampolgári jog.
(folyt.köv.)
1990. március 29., csütörtök 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|