|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás május elseje megünneplésére
"A Szakszervezetek
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakmai szövetségei a munkavállalók
nemzetközi összefogásának, a munkának, a munkásszolidaritásnak a
100. május elsejei megünneplésére hívják, várják a miskolci és
Miskolc-környéki dolgozókat, családokat a Csanyiki parkba, ahol
hagyományos majális megrendezésére kerül sor"
Vatikáni Rádió:
Paskai-cikk húsvétkor
"Az
elmúlt négy évtizedben a vallás elleni erős nyomás ellenére is sokan
hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett.
Lelkiismeretes munkájuk, becsületes helytállásuk tanulságtétel volt
amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építő jellegű a
társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Az
egyháznak a történelem folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a
kereszténység nem visszahúzó, hanem építő erő a közösségben, mert
azokat az erkölcsi értékeket hordozza, amelyeket az egészséges
tórsadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják."
|
|
|
|
|
|
|
Felszabadítás vagy 4.
|
Egyébként az itt-tartózkodásról kétoldalú szerződésszerű megállapodás csak 1957 tavaszán történt
alc. Hruscsov költségesnek, Brezsnyev kötelezőnek tartotta
Lényeges és figyelemreméltó történelmi körülmény, hogy érezve a szovjet csapatok magyarországi és romániai tartózkodásának fonákságát, s költségességét, Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió miniszterelnöke 1958 első felében Magyarországnak kétszer is - s az elsővel egy időben Romániának is - FELAJÁNLOTTA A SZOVJET SEREGEK TELJES KIVONÁSÁT. A KÁDÁR-VEZETÉS VÁLASZA MINDKÉTSZER AZ VOLT, HOGY NE, mert külső, Nyugatról jövő, s belső felfordulást eredményező provokációtól lehet ez esetben tartani. A román kormányzat viszont élt a lehetőséggel, s 1958 nyarára teljesen kivonták onnan az idegen csapatokat
A HATVANAS ÉVEK ELEJÉN, amikor a hivatalos politika szerint a szocializmus alapjait lerakták Magyarországon, és még Hruscsov is a Szovjetunió élén állt, A MAGYAR POLITIKAI VEZETÉS ELMULASZTOTT EGY ÚJABB ALKALMAT AZ IDEGEN CSAPATOK KIVONÁSA ÉS AZ ORSZÁG SZUVERENITÁSÁNAK TELJES HELYREÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. Így a hatvanas évek után is hazánkban maradtak ezek a katonai erők, sőt a Brezsnyev időszakban ez ideológiai magyarázattal is kiegészült. Ez pedig az volt, hogy a Varsói Szerződés országaiban a PROLETÁR-INTERNACIONALIZMUSBÓL FAKADÓ KÖTELEZETTSÉG VÉDENI AZ EGYES SZOCIALISTA ORSZÁGOK RENDSZERÉT, HA AZOK VÁLSÁGOS HELYZETBE KERÜLNEK. EZT NEVEZTÉK NYUGATON BREZSNYEV-DOKTRINÁNAK. Ezen az alapon történt 1968-ban az azóta már elítélt beavatkozás Csehszlováiában.
A nyolcvanas évek közepétől, a peresztrojka időszakában, egészen az utóbbi időkig, a NATO katonai erejének ellensúlyozása az általános indok a magyarországi szovjet katonai jelenlétre. A nemzetközi viszonyok mostani enyhülése, a tárgyalásos megoldás e katonai erők teljes kivonásáról Magyarországról is, bíztató alap ahhoz, hogy e kérdés 45 év után végre teljesen lekerül a politika napirendjéről és átkerül a magyar történelem lapjaira.
Mint láttuk, kezdetben valamennyi külföldi csapat a győztesek nemzetközi jogaira támaszkodva, harccal, de felszabadító céllal érkezett Magyarországra is. Ez a felszabadító megszállás azonban rövidesen negatív népi tapasztalatokkal is párosult e hadsereg itteni tevékenysége, politikája következtében. A magyar békeszerződés életbelépésével ez a küldetés és gyakorlat véget ért. A szovjet csapatok további itt-tartózkodását országon kívüli, de még mindíg a győztes antifasiszta okok indokolták. (folyt.)
1990. április 17., kedd 13:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|