|
|
|
|
A litván helyzet
|
----------------
München, 1990. április 16. (SZER, Világhíradó) - Amikor a nyugat-európai államoknak le kellett adniuk gyarmatbirodalmukat, amikor egymás után helyre kellett állítaniuk gyarmatai függetlenségét ez válságokat váltott ki az uralkodó népek körében. Gondoljunk az algériai válságra, amely megosztotta a franciákat - már-már katonai puccs veszélye fenyegette Párizst akkoriban. Nem könnyű lemondani a hódításokról.
Oroszország az elmúlt századokban a kontinensen terjeszkedett, ellentétben a tengeren hajózó népekkel. Ez Oroszországnak előnyös volt, de ez most hátránnyá változhat. A kontinentális gyarmatosítással a cárok és utódaik szervesebben tudták országukhoz kapcsolni az elfoglalt területeket, de most, amikor el kell jönnie a visszaadás korszakának épp ez a szervesség a hátrány.
Az orosz birodalmat aligha lehet úgy lebontani, hogy az ne zavarja meg az egészet. Tulajdonképpen nem Litvániáról van szó, hanem az orosz birodalom létéről vagy nemlétéről - vélhetik a Kremlben, mert Litvánia után máris jelentkeztek a többiek: az észtek és a lettek, a déli végek pedig amúgyis inognak. Természetesen semmi sem igazolhatja a Kreml jogát a kis és a kisebb népek feletti uralomra. A megoldás talán az lehetne, hogy egy új viszony alakulna ki Moszkva és a Szovjetunióban élő népek között.
A litvánokról a napokban azt írta egy amerikai lap: kormányuk amatőrökből áll. Bizonyos, hogy még nem lehet oly nagy gyakorlatuk az ügyek vitelében, de Vilnius a függetlenségi nyilatkozat után messzemenő engedményeket jelentett be. A litván kormány hajlandó a köztársaság területén engedélyezni a szovjet csapatok jelenlétét, elismerve ezzel a Balti-tenger fontosságát az egész Szovjetunió szempontjából. (folyt.)
1990. április 16., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A litván helyzet - 1. folyt.
|
Amit a litvánok kérnek, az valójában nem maximális követelések tárháza. Azt szeretnék, ha szerződéses viszony szabályozná országuk és Moszkva kapcsolatát.
Gorbacsovék nem ülnek le tárgyalni a litván kormánnyal, mert úgy gondolják, hogy ezzel de facto elismernék a függetlenséget. A Kremlből csak üzenetek, fenyegető üzenetek hangzanak el.
A meghirdetett gazdasági blokád azonban kétélű fegyverré válhat, ha például leállnak az olajszállításokkal, akkor az egész szovjet gazdaság károsodik, mert a közúti forgalom esetleges akadozása kihatna az egész szovjet gazdaságra. Az áram megvonása nem csupán a háztartásokat sújtaná, hanem azokat az üzemeket is, amelyeknek a termelésére az egész szovjet gazdaságnak szüksége van.
A megszorító gazdasági intézkedésekkel nem egy idegen államot büntetne Moszkva, hanem végeredményben olyan országot, amely sok gazdasági szállal fűződik hozzá. A gazdasági megtorlásokkal önmaga húsába is belevág.
A szankciók elkeserítik a lakosságot, de az emberek nem a Szajudiszt fogják hibáztatni, tehát Gorbacsovnak lélektanilag is át kell gondolnia, hogy hova vezetnek majd a szankciók.
Szomorú húsvétjuk van a litvánoknak, nem tudtak örülni az ünnepnek, az emberek Vilniusban a rádió és a televízió mellett ülnek és lesik a híreket. +++
1990. április 16., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|