|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma - Kerekasztal:
beszélgetés a választásokról
"A választások szerintem mindenképpen szabad
választások voltak, de ezt nem lehet összehasonlítani, illetve nem
szabad összekeverni azzal a kifejezéssel, hogy esélyegyenlőség.
Ilyen választási rendszer a világon nincs. A magyar választási
rendszer rendkívüli mértékben a nagyobb pártoknak kedvez, azért is,
mert például ugye a 4 százalékos küszöbvonal, ahhoz hogy a
Parlamentbe be lehessen jutni többek között, illetve az is, hogy
ugye 750 támogatónak kell aláírni egy képviselőjelöltséget, hogy
megfelelő legyen a törvény szempontja szerint. "
|
|
|
|
|
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A katyni erdőben tartott megemlékezésen Jaruzelski tábornok tisztelettel adózott az áldozatok emlékének, akiket kegyetlen sztálinista bűntett áldozatának írt le. Szovjet és lengyel katonák álltak díszőrséget miközben a tábornok megkoszorúzta az emlékművet, melyet a szovjet hatóságok emeltek a tömegsír helyén. Jaruzelski a látogatók könyvébe írt rövid bejegyzésében azt mondta, hogy a tisztek önhibájukon kívül vesztették életüket, megtartva hűségüket Lengyelországhoz, híven a katonai becsülethez. A megelékezés előtt csak egy nappal előzőleg ismerte be először Moszkva, hogy a Szovjetunió a felelős a mészárlásért és nem náci Németország, mint azt a Kreml évtizedeken át állította. A katyni erdőben négyezer tiszt holttestét találták meg, viszont teljesen nyomaveszett további tizenegyezer lengyel tisztnek, akikről tudott, hogy a szovjet titkosrendőrség kezébe kerültek.
A bolgár hírügynökség jelentette, hogy Bulgária dél-nyugati részén jeltelen sírra bukkantak, melyben negyven holttestet találtak. A tetemek - feltevések szerint - a második világháború idején kerültek a sírba. A hírügynökség szerint a sírt egy Doblinyicse nevű falu közelében találták meg. Annak idején egy Ivan Kozarev nevű bolgár partizánvezér ebben a faluban rejtőzött. A bolgár hírügynökség tudósítása szerint a helyi lakosok azt mondják, hogy az áldozatok valószinűleg a falu lakosai voltak, akik egy hónappal azután tüntek el, hogy a szovjet hadsereg 1944-ben bevonult Bulgáriába. A hírügynökség szrint vizsgálat indult az ügyben.
Angol vámilletékesek annak a lehetőségét vizsgálják, hogy egy angol acélüzem által Iraknak gyártott acélcsövek olyan eszközhöz kellenének, mellyel iraki műholdat lőhetnének fel. Az érintett vállalat képviselői elismerték, hogy az iraki kormány és cégük között egy Gerald Bull nevű kanadai ballisztikai szakértő és fegyverkereskedő vállalata közvetített. Gerald Bullt e hónapban Brüsszelben meggyilkolták. Bullról tudják, hogy nagy huzagolatlan csőkonstrukciókon dolgozott, melyekkel lövedékeket lehetne az űrbe juttatni. Ilyesmit már számos alkalommal el is értek. A BBC tudósítója szerint azonban komoly problemát jelent egy műhold ilyen módon való felbocsátása és pályájának beállítása. A gyártó brit acélüzem és az iraki kormány is válltig állítja, hogy a csövek egy kőolajipari létesítményhez kellenek. (folyt.)
1990. április 15., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|