 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
 |
Műszaki határzár felszámolása
|
Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon
nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn -
a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár-
rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé,
ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása
látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését:
- Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével
újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való
együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg.
Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne.
Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a
magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal
indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai
helyzetben elavulttá vált.
A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a
berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak
negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori
vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK
lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak
Ausztriába menekülni.
Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a
riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK
lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések
száma? - erről ma még csak találgatni lehet.
A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok
erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is
hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben
javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági
kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta
a két német állam határán történt véres incidensek miatt
fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni.
Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak
felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is
érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges
kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az
ország finn-típusú semlegességének gondolatáról.
Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet
akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a
kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává
lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni
látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették.
Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet
magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek
ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti
kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván
elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a
nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások
történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|