Rendszerváltás és az MTI

	Antall- és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban (1. rész)
Bécs, 1990. április 14. szombat (MTI-tud) - Antall József véleménye szerint a magyar gazdaság lassú felépülése már két-három éven belül érezhetővé válhat, Magyarország remélhetőleg 1992 és 1995 között belép a Közös Piacba, és egy évtized alatt elérheti legalább az európai átlagos szintet. A Magyar Demokrata Fórum elnöke, a leendő miniszterelnök ezt a Kurier című bécsi lap munkatársának adott interjújában jelentette ki, amelyet az újság szombaton közölt. Vele együtt jelent meg a Pozsgay Imrével folytatott beszélgetés ismertetése is, s az egész oldalt betöltő, Antall József rövid életrajzával és a két politikus fényképével is kísért iker-interjúk egyik közös szalagcímében a Kurier hangoztatja, hogy a magyar választások ,,nagy győztesét és vesztesét,, szólaltatja meg. Antall József bevezetőül arról beszélt, hogy az MDF választási győzelme örömmel töltötte el, de gondokkal is teli van, mert a nép bizalmát pártjának igazában csak ezután kell megszolgálnia, s ehhez minden erejére szükség lesz. Mint elmondta, a parlamentnek most rövid idő alatt ki kell dolgoznia az új alkotmányt és a mielőbbi helyhatósági választások alapjaként az önkormányzati törvényt, továbbá fontos a szabad piacgazdaság minden szükséges intézményének létrehozása, hogy valós kép alakulhasson ki a különféle gazdasági ágak életképességéről. Magyarországnak az európai integrációban való részvételéről szólva kijelentette: ,,alapvető céljaink: belépés az Európai Közösségekbe, szoros kapcsolatok az EFTA-val, tagság az Európa Tanácsban, de szoros viszony Észak-Amerikával is. Számunkra ugyanis az európai egységhez az atlanti eszme is hozzátartozik, s ezzel együtt az USA és Kanada jelenléte. Szintén fontosnak tartjuk Japánnak azokat a törekvéseit, hogy bázist építsen ki Közép- és Kelet-Európában, mint az egyesült Európa afféle előszobájában. Úgy gondolom, Japánnak Amerikával és Nyugat-Európával való versengése nagyon hasznos lehet e térség számára,,. (folyt.) 1990. április 14., szombat 16:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antall- és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban (2. rész)
Az MDF vezetője úgy vélekedett, hogy a német egyesítésnek és a Lengyelországgal - a német-francia kibékülés mintájára - való történelmi kiegyezésnek együtt kellene végbemennie, s nemcsak a fennálló határokat kell megtartani, hanem Németország NATO-tagságát is. Antall József ezután a magyar külpolitika követendő irányáról nyilatkozott. Mint kifejtette, a Varsói Szerződést - miután a tagországok új irányvonalra tértek át - a jövőbeni tárgyalásokon alaposan újra kell értékelni. Megvizsgálandók a kilépés és a semlegesség kérdései egy újonnan létrejövő európai biztonsági rendszerben, miközben a semlegesség teljesen új értelmezésre fog szorulni. Egy valóban demokratizált szomszédos Szovjetunió Magyarország barátai közé fog tartozni, természetesen politikai vagy gazdasági függőség nélkül, ehelyett a gyömölcsöző együttműködés alapján. Gorbacsov sikere - amelyet talán országának amolyan ,,keleti nemzetközösséggé,, alakításával érhet el - biztosan a mi érdekünk is. Magyarország számára szomszédai közül csak azokkal az államokkal jöhetnek szóba baráti kapcsolatok, amelyek tiszteletben tartják a magyar kisebbség jogait. Természetesen minket is kötelez a határok megváltoztathatatlanságáról szóló helsinki megállapodás, de az is nyilvánvaló, hogy a határainkon túli magyarok állampolgárságától függetlenül csak egy magyar nemzet van - mondta a pártelnök. A magyar kormányfői tisztség várományosa külön is szólt a magyar-osztrák viszonyról. Emlékeztetett arra, hogy a közös történelmi múltban egyaránt ott volt a Habsburg-abszolutizmussal szembeni magyar ellenállás, de ott voltak az 1867-es kiegyezés után a közös monarchia gazdaságilag és szellemileg sikeres évtizedei is. A monarchia annak idején kétségkívül stabilizáló szerepet töltött be, megőrizve a térség sok népe közötti békét. ,,A dunai térség népeinek ma is vannak közös érdekei - állapította meg Antall József. - A regionális együttműködést nagyon jól el tudnám képzelni az ,,Alpok-Adria,, integráció keretében. Mindenesetre Magyarország Nyugat-Európa felé tartó utjának - mind politikai, mind pedig gazdasági vagy szellemi értelemben - Ausztrián át kell vezetnie,, . (folyt.) 1990. április 14., szombat 16:12
Vissza »

	Antall- és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban (3. rész)
A Kurier másik szombati interjújában Pozsgay Imre többek között arról beszélt, hogy a magyar nép a kommunista rendszert sohasem fogadta el igazán, legfeljebb a liberalizálások időszakában eltűrte azt. A nyolcvanas években azonban a gazdasági válság a szociális feszültségeket annyira kiélezte, hogy az 1956-os felkelés megismétlődésére volt kilátás. ,,Én és harcostársaim két-három éve célul tűztük ki az állampárt hatalmának lebontását. Ez a folyamat most végetért. És ezt személyes eredményeim közé számítom annak a csalódásnak ellenére, amelyet az államelnöki tisztség pályázójaként meg kellett élnem,, - mondta a szocialista politikus. Hamisnak és méltánytalannak minősítette, hogy a polgári pártok a reformereket egy kalap alá veszik az ortodox kommunistákkal. Megítélése szerint azonban az MSZP-nek a választásokon elnyert 531 ezer szavazat erőt és legitimációt ad ahhoz, hogy a múlt súlyos terhétől megszabadulva a jövő felé forduljon. Pozsgay Imre közölte: az, hogy Magyarországnak hamarosan konzervatív-polgári kormánya lesz, nem okoz neki gondot, sokkal inkább az, hogy az új kabinet elég erős lesz-e a régóta húzódó döntések meghozatalához, mert a túl sok kompromisszum megnehezítheti a válság leküzdését. A Magyar Szocialista Párt 33 képviselője a parlamentben konstruktív ellenzéki szerepet akar betölteni, és nem fél majd attól sem, hogy támogassa a kormány jónak ígérkező intézkedéseit - jelentette ki Pozsgay a Kuriernak nyilatkozva. +++ 1990. április 14., szombat 16:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »