Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-NSZK vegyesvállalat mellett voksolnak Ózdon (1. rész)
1990. április 13., péntek - Pénteken ülést tartott az Ózdi Kohászati Üzemek vállalati szakszervezeti bizottsága, hogy Lotz Ernő vezérigazgató tájékoztassa a testületet a részvénytársasággá alakulás, illetve az Ózdi Kohászati Üzemek átalakulásának jelenlegi helyzetéről. Az ülésen elnöklő Kovács Ferenc, a vszb titkára nyomatékosan hangsúlyozta, egy éven belül immár kilencedik esetben kerül ez a téma terítékre Ózdon, valamelyik szakszervezeti testület ülésén. Mindezek ellenére most sem látnak tiszta képet, ugyanis március 9-én a jelen lévő nyugatnémet Korf és Metallgesellschaft első számú vezetői jelenlétében bejelentették, hogy április 1-jétől megalakul és megkezdi működését az Ostag, azaz Ozder Stahlwerk Ag., magyarul Ózdi Acélipari Részvénytársaság, de mind a mai napig nem történt semmi. Az Ózdi Kohászati Üzemek pénzügyileg válságos helyzetbe került, s ez elsősorban annak a következménye, hogy időközben bizonyos erők - szándékosan nem említi senki nevét, bár mindenki tudja kiről van szó, mondotta a vszb-titkár - olyan viharokat kavartak a részvénytársasággá alakulás megakadályozására, hogy az elsősorban a gyári dolgozókat sújtotta, és veszélybe sodorta az Ózdi Kohászati Üzemek működőképességét. Ezután kezdte tájékoztatóját Lotz Ernő vezérigazgató, aki viszont nem titkolta, hogy Petrenkó János ózdi magánvállalkozó szólt közbe. A nagy kérdés tehát az volt, hogy a magyar-nyugatnémet részvénytársaság, vagy a Pekó Művek legyen-e a jövőben az Ózdi Kohászati Üzemek megvásárlásra felajánlott, egy pártatlan nemzetközi vagyonértékelő társaság által először 1,4, majd a továbbiaban 1,56 milliárd forintra becsült gyáregyüttes gazdája. Lotz Ernő elmondta, hogy minden a magyar-nyugatnémet rt. létrehozása mellett szól, ugyanis a két megnevezett NSZK-beli cég nem csupán 15-15 millió márkával részvényes az üzletben, hanem igen komoly összegeket kíván fordítani műszaki fejlesztésre, korszerű technológiák bevezetésére, ugyanakkor piacot is biztosít a jelenleginél jóval korszerűbbé váló ózdi minőségi acélipar termékekre. (folyt.köv.) 1990. április 13., péntek 19:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar-NSZK vegyesvállalat mellett voksolnak Ózdon (2. rész)
Petrenkó János, a Pekó Művek tulajdonosa - az ÓKÜ e része, a korábbi durvahengermű január 1-jén került a magánvállalkozó tulajdonába - azt szeretné, hogy 1,4 milliárd forintért szinte az egész gyárat megvásárolja, holott az általa megvásárolni kívánt rész értéke a becslések szerint tényleges értékben meghaladja a 2,8 milliárd forintot. Petrenkó állítása szerint erre a svéd Wiking cég biztosítana számára megfelelő mennyiségű devizát. Lotz Ernő kijelentette, hogy valamennyi magyar banknál utánanézett Petrenkó állításának, és felelőssége teljes tudatában állíthatja: sem a Magyar Nemzeti Bank, sem pedig egyetlen más magyar pénzintézet sem tud arról a devizáról semmit, amelyről Petrenkó beszél. A magánvállalkozó azt is állítja - mondta a vezérigazgató -, hogy egymilliárd egyszázmillió forint nyereséget tudna produkálni évente. Ez szinte lehetetlen - vélekedett Lotz Ernő -, hiszen 1990-ben Ózdon állami támogatás nélkül még a legoptimálisabb számítások szerint sem lehet 50 millió forintnál nagyobb nyereséget elérni. A Wiking cég ajánlata pedig tulajdonképpen nem hitel, hanem egy olyan szándéknyilatkozat, amely szerint a cég a befektetésre partnert keres Magyarországon, s ezt Petrenkó Jánosnak is ügynöki szolgáltatásként ajánlotta fel. A testületi tagok részéről záporozó kérdésekre Lotz Ernő summázva azt mondta, hogy nem lehet tovább halasztani a döntést, hiszen esetleg a május 11-én esedékes bérkifizetés is veszélybe kerül, ami 5300 törzsgyári dolgozót érint. Úgy tűnik, a vezérigazgató érvei végre megnyugtatták az ózdi munkások érdekvédelmi képviselőit, mert úgy határoztak, hogy bizalmat szavaznak az ózdi nyugatnémet részvénytársaság gyors létrehozásának. A vezérigazgató a Magyar Távirati Iroda munkatársának a testületi ülést követően azt nyilatkozta, hogy a részvénytársaság létrejöttével az Ózdi Kohászati Üzemek pénzügyi helyzete teljes egészében megnyugtatóan rendezhető és az ÓKÜ gyakorlatilag hitel nélkül tud dolgozni, illetve a részvénytársaságban korszerűsíteni, fejleszteni. Amennyiben a hatósági engedélyek megérkeznek, a két cégtől 30 millió nyugatnémet márka 8 napon belül bekerül az országba. A munkásság, illetve az ózdi műszaki értelmiség magatartása dönti el, hogy a felkínált lehetőségekkel hogyan tudnak élni. Annál is sürgetőbb a döntés, hiszen egyesek ózdi kohászcsaládok ezreivel, illetve sorsuk alakulásával, egszisztenciájával játszanak - felelőtlenül -, s ez nem megengedhető, sőt bűnös magatartás. (folyt.köv.) 1990. április 13., péntek 19:12
Vissza »

	Magyar-NSZK vegyesvállalat mellett voksolnak Ózdon (3. rész)
Ózd több tekintetben messze el van maradva a világszínvonaltól, ezért sürgető a modernizálás. Az NSZK-beli partnerek működőtőkét hoznak be: 80 millió márkás, tehát 3,2 milliárd forintos fejlesztést akarnak végrehajtani, szó sincs tehát az ózdi gyár elkótyavetyéléséről; nem adják el az ÓKÜ-t, hanem másik két cég részvételével - amellett, hogy az ÓKÜ is megmarad - egy újabb részvénytársaságot alapítanak. A vezérigazgató szerint minden reményük megvan arra, hogy egy hónap csúszással május 1-jére működőképessé válik az Ostag. Ami pedig Petrenkó Jánost, illetve a Pekó Műveket illeti, az új részvénytársaság a korrekt együttműködésre törekszik a Peko Művekkel, annál is inkább, mert eddig, negyedéves működése során tisztességes fizetőnek, partnernek bizonyult. Szeretnék, ha minél hamarabb piaci körülmények között, egyenlő partnerként tudnának együttműködni, annál is inkább, mert a térségben az újabb munkahelyek teremtésére nagy szükség van - nyilatkozta Lotz Ernő. (MTI) 1990. április 13., péntek 19:18
Vissza »