|
|
 |
|
 |
A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló
parlamenti bizottság jelentése (3. rész)
|
Az ellenségkép megrajzolása, politikai ismérveinek kiválasztása
volt a pártállam politikai fegyvere. Így például egy 1970-ben
kiadott belügyminiszteri parancs elrendelte azoknak az operatív
ellenőrzését, akik ,,az állam kulturális és tudománypolitikáját,
irányító szerepét saját irányvonalukkal és csoportjaik
tevékenységével kívánják felváltani,, vagy ,,irodalmi,
publicisztikai, művészeti termékeket illegálisan külföldre
juttatnak,,.
1978-ban az előbbi parancs végrehajtását azzal a rendelkezéssel
egészítették ki, hogy jelentést kell tenni a reakciós egyházi
személyek káros politikai akcióiról, illetve az ellenséges,
nacionalista, ,,ellenzéki,, egyénekről, valamint az
összejöveteleikre vonatkozó információkról és ezek előkészületeivel
kapcsolatos adatokról.
Az ilyen szellemű állambiztonsági munka egyik területe volt a BM
III. (állambiztonsági) főcsoportfőnökségének III. (belső
reakcióelhárító) csoportfőnöksége, amely maga is több osztályra
tagozódott. Rendszeresen végeztek lehallgatásokat, a 70-es évek
végétől ellenzéki politikusok és aktisivták körében is. 1988 őszétől
a szerveződő pártokról ,,csoport-dossziét,, nyitottak; felbontották
és ellenőrizték leveleiket, így például - meghallgatott személy
szerint - felbontották a Magyar Demokrata Fórum lakiteleki címére
érkező leveleket. A bizottság megállapította, hogy 1989. október 3-a
és 1990. január 5-e között ellenőrizték a Fiatal Demokraták
Szövetsége Budapest, Molnár utcai irodájának postáját.
Részletes, pontos adatok az iratmegsemmisítések következtében
nem álltak a bizottság rendelkezésére, de a meghallgatások alapján
vélelmezhető, hogy a Belügyminisztériumban 1989 szeptemberében,
illetve 1990. január elején megsemmisítésre került mintegy 1400
dosszié. A bizottságnak nincs tudomása a számítógépen tárolt adatok
sorsáról. Az operatív technikai módszerek alkalmazásának
gyakoriságára utal az a tény, hogy a belföldi telefonbeszélgetések
lehallgatásának engedélyezése osztályvezetői jogkörbe tartozott.
2. A bizottság vizsgálódása szempontjából fordulópontnak
tekintette 1989. október 23-át, a köztársasági alkotmány
kihirdetésének napját: megszűnt az egypártrendszer, szertefoszlott
az ellenzék-, ellenségkép; egyérételmű megfogalmazásban jelentek meg
az alaptörvényben az emberi jogok és alkotmányos védelmük.
(folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|