|
|
 |
|
 |
A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló
parlamenti bizottság jelentése (2. rész)
|
A 6000/1975. (VI.2.) számú minisztertanácsi határozat az 1974.
évi 17. számú tvr. 12 paragrafusára való hivatkozással meghatározta
a Belügyminisztérium állambiztonsági főcsoportfőnökségének a
feladatait. A határozat utalt a titkos információk beszerzésére, a
felderítő és megelőző intézkedések rendszerére, az ellenséges elemek
tevékenységével szembeni védekezésre, de utalt arra is, hogy az
állambiztonsági szervek feladataik végrehajtása során
,,jogszabályban meghatározott eszközöket és módszereket
alkalmazhatnak,,. A Minisztertanács elnökhelyettesének 1/1975.
számú, 1975. június 2-án kelt utasítása rendelkezett az állam
biztonságának a védelmében alkalmazható eszközökről és módszerekről.
Az utasítás 2. pontja engedélyezte ,,a rejtett operatív technikai
lehallgatást,,, ,,a postai küldemények titkos ellenőrzését,, stb. A
fent említett két alapvető titkos jogszabályt - elmondása szerint -
sem a belügyminiszter, sem az állambiztonságot irányító helyettese
nem ismerte. E jogszabályokra száznál több belügyi parancs, utasítás
és intézkedés épült. Ezek igen aprólékosan, bürokratikusan
szabályozták a titkos technikai rendszerek és módszerek
alkalmazását.
A szabályozásnak az a módja, hogy alacsony szintű és titkos
jogszabályokkal korlátozták az alkotmányban biztosított állampolgári
jogokat, alapvető jogelveket sértett. A Magyar Népköztársaság
Alkotmányának 1975-ben hatályos szövege szerint ugyanis ,,A Magyar
Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyes szabadságát és
sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben
tartását.,, (66. paragafus).
A bizottság a formai jogi hibáknál súlyosabbnak tartja a
titkossággal leplezett politikai irányítás módszerét. (Például a
6000/1975. számú minisztertanácsi határozat 8. pontja szerint ,,A
belügyminiszter az állam biztonsága helyzetéről és azzal összefüggő
kérdésekről köteles rendszeres tájékoztatást adni a párt és az állam
illetékes vezetői részére.,,)
Igaz, hogy az állampolgári, emberi jogokat tiszteletben tartó
országok is alkalmaznak ilyen módszereket, valamint, hogy egyes
országokban sokáig késett a nyilvános szabályozás, ez azonban nem
lehet mentség a magyar viszonyokra. Nálunk a belső feszültségek
elfojtására éberen ügyelő, az elnyomást, a megtévesztést takargató
pártállam célszerűbbnek találta a belső, titkos szabályozást. Ezzel
a politikai rendőrséget bizonyos keretek közé szorította, és a maga
számára ellenőrizhetőbbé tette a szóban forgó eszkközök és módszerek
alkalmazását, valamint a megfigyeltek kiválasztását. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|