|
|
 |
|
 |
,,BERD,, - új bank az átalakításhoz (2. rész)
|
Sok, hajnalig tartó szakértői és magasabb szintű megbeszélés
kellett az új bank körvonalainak kibontakozásához, ahhoz, hogy
megállapodásra lehessen jutni minden lényeges kérdésben: az alapítók
között voltak nézeteltérések is. Az első ilyen mindjárt a bank
feladatainak meghatározása volt: kinek, hogyan, milyen feltételek
mellett nyújthat kölcsönöket. Egyesek minden köztulajdonú intézményt
kizárását, mások politikai feltételek megszabását akarták. A
megállapodás végülis kiköti: a - nemzetközi pénzpiac szabályai
szerint folyósított- hitelek negyven százalékát fordíthatják állami
beruházások támogatására. Ide tartoznak egyes infrastrukturális
beruházások, - bár ezekhez világbanki kölcsönök is rendelkezésre
állnak, - állami vállalatok megsegítésére, illetve azok
privatizálásának támogatására szolgáló összegek. A fennmaradó hatvan
százalékot viszont a magángazdaságnak kell biztosítani: új
vállalatok alapításához, fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, a
magánkézbe került vállalatok átalkításához adnak támogatást. A
hiteleket nem államok kapják, hanem kifejezetten a vállalatok, az
érintett személyek. Hitelt vehetnek igénybe valamenyi közép- és
kelet-európai országból.
Hosszas vita után tisztázódott, hogy a Szovjetunió is jogosult
lesz erre. Korábban az amerikai és néhány más delegáció támasztott
kifogást ellene. Politikailag azzal érveltek, hogy a Szovjetunióban
még korántsem haladt előre olyan mértékben az átalakulás, mint a
térség többi országában, gazdaságilag pedig azt hangoztatták, hogy a
szovjet gazdaság méreteinél fogva a többieknél sokkal nagyobb arányú
kölcsönöket igényelhet, s ez csökkenti a kisebb országok hiteleire
szolgáló alapokat. Az ügy kompromisszummal rendeződött: a
Szovjetunió teljes jogú alapító tag, ám az általa felvett kölcsönök
összegét korlátozzák, s szovjet részről közölték, hogy meghatározott
ideig egyáltalán nem fordulnak hitelfelvételi igénnyel a bankhoz.
Az új bank alapításában negyven ország és a két EGK intézmény
vesz részt. Alaptőkéje 10 milliárd ECU - az EGK közös fizetőegysége
- lesz, körülbelül 12 milliárd dollár, ennek harminc százalékát
néhány éven belül be kell fizetniök, arányos részesedés alapján. Az
EGK tagállamok és intézmények az alaptőke 51 százalékát fedezik, a
legnagyobb egyedi részvényes viszont az Egyesült Államok, tíz
százalékos részesedéssel, öt más vezető tőkés ország - az EGK négy
,,nagy,,tagja és Japán. - 8,5-8,5 százalékkal lesz részvényes. A
kelet- és közép-európai országok - a KGST európai tagjai és
Jugoszlávia - együttvéve 13,5 százalékos tőkerészesedéssel járulnak
hozzá az alapításhoz, ezen belül Magyarországnak mindössze a tőke
0,79 százalékát kell fokozatosan befizetnie. (folyt)
1990. április 12., csütörtök 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|