Rendszerváltás és az MTI

	,,BERD,, - új bank az átalakításhoz (1. rész)
1990. április 12. csütörtök (MTI-Panoráma) - ,,BERD,, - ezzel a rövidítéssel remélhetően gyakran találkozik majd az átalakulóban lévő magyar gazdaság az elkövetkező években. A francia betűszó ugyanis a születőben lévő európai újjáépítési és fejlesztési bank nevének rövidítése, s ez az új nemzetközi intézmény egyetlenegy célt tűz maga elé: banki eszközökkel segítséget nyújtani a politikai és gazdasági átalakulás útjára lépett közép- és kelet-európai országoknak a gazdasági program megvalósításához. Ekkora, ilyen bonyolult összetevőkből álló, s nem kevésbé bonyolult pénzügyi feladatok megoldására hivatott bank alighanem még sohase jött létre ilyen gyorsasággal. Mindössze néhány hónappal azután, hogy Francois Mitterrand francia köztársasági elnök október végén a strasbourgi Európai Parlamentben elmondott beszédében felvetette a bank létrehozásának gondolatát, már parafálták is az 58 paragrafusból álló alapokmányt, május végén Párizsban ünnepélyesen aláírják azt, s az év második felében a bank már meg is kezdi működését. A sürgősséget az igény és a segítőkészség egyaránt diktálta: ha Nyugaton valóban a gazdasági reformok hathatós és gyors megvalósulását akarják, akkor hamar kell segíteni. A Nyugat igyekszik a segítség számos formáját összeegyeztetni. Vannak segélyek, vannak állami kölcsönök, vannak a meglévő nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézmények által nyújtott támogatások. A BERD azonban mindehhez képest gyökeresen új koncepcióval működik: olyan pénzügyi intézmény lesz, amely egyedi fejlesztési kölcsönöket folyósít az érintett országok vállalatainak, a fejlesztéséhez, a szerkezetátalkításhoz, a tulajdonviszonyok átalakításához, segítséget kíván nyújtani a tőkehiány okozta gondok leküzdéséhez, s ezzel akarja új sínekre terelni a gazdasági fejlődést. A francia elgondolást először az EGK tagállamainak vezetői támogatták, a novemberi párizsi nemhivatalos tanácskozáson. Rövidesen csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete, az OECD többi tagállama, majd sok más ország és két intézmény, az EGK bizottsága és Európai Beruházási Bankja is. A másik oldalon baz érintettek vannak, a KGST európai tagállamai és Jugoszlávia. Január 15-én Párizsban megkezdődtek az előkészítő tanácskozások, akkor még 34 ország és a két európai intézmény részvételével. Az alapító okmány tervezetén már 42-en aláírás van, vagyis újabb és újabb államokat nyertek meg a gondolatnak. Ettől függetlenül azonban, európai, s az EGK működésére is kiható - ügyekről lévén szó, a tizenkettek szilárdan kezükben tartják az irányítást: ragaszkodnak ahhoz, hogy az alapító tőke 51 százaléka, vagyis az irányításhoz szükséges többség kezükben maradjon. (folyt) 1990. április 12., csütörtök 12:59
Vissza » Folytatásokkal »