|
|
 |
|
 |
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (1. rész)
|
1990. április 12., csütörtök - A Magyar Nemzeti Bank
csütörtökön tartotta meg 1990. évi rendes közgyűlését az államnak
mint a részvények tulajdonosának képviselői, az igazgatóság tagjai,
valamint a számvizsgálók jelenlétében. Az 1989. december 31-ei
mérleget, az 1989. évi eredménykimutatást és a tavalyi üzletévről
szóló jelentést Bartha Ferenc, a bank elnöke terjesztette elő.
Az MNB jelentése elemzi a jegybank 1989. évi működésének
közgazdasági környezetét; azokat az ismert monetáris feszültségeket,
amelyek tevékenységét, illetve lehetőségeit meghatározták. Ezek fő
jellemzői: konvertibilis viszonylatban az ország további külföldi
eladósodása; rubelviszonylatban az árura egyidejűleg nem váltható
követelések növekedése; az állami költségvetés tetemes hiánya; az
infláció; a vállalatok közötti fizetési késedelmek egyre növekvő
mértéke; a gazdaság szerkezeti átalakításának lassúsága. E
körülmények között hárult a jegybankra az a feladat, hogy
hozzásegítse a nemzetgazdaságot az ország nemzetközi
fizetőképességének megőrzéséhez, az infláció lassításához. A Magyar
Nemzeti Bank e célokat elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiség
növekedésének fékezésével érhette és érte el. Ezt szolgálta a
megszorító hitelpolitika, valamint a monetáris szabályozás egyéb, a
jelentésben részletesen tárgyalt eszközeinek (kamatpolitika,
árfolyampolitika, nyíltpiaci műveletek, tartalékráta-politika)
alkalmazása.
A pénzszűkítő politikát jellemzi a pénzmennyiség alakulása.
1989. december 31-én a gazdaságban meglévő pénz állománya 698,4
milliárd forint volt, 78,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel
korábban. Ez nominálértékben 12,6 százalékos növekedés, ami az
inflációs rátát figyelembe véve reálértékben 5,1 százalékos
csökkenést jelent.
Az 1989. december 31-ei jegybanki mérlegben jelentős
feszültségek jutnak kifejezésre. Ezek egyike az, hogy a jegybanknak
az államháztartás a legnagyobb adósa, s emiatt a kereskedelmi bankok
és egyéb pénzintézetek - rajtuk keresztül pedig a vállalatok és a
lakosság - a jegybanki hitellehetőségekből szerényebben
részesülhetnek. Az államháztartásnak a jegybankkal szembeni adóssága
1989. december 31-én a belföldi bankok és az államháztartás együttes
tartozásának 82,6 százaléka, az állami költségvetésre terhelt
forintleértékelések figyelmen kívül hagyásával 74,5 százaléka volt.
(folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (2. rész)
|
E kihelyezések egy év alatti növekedésének (a forintleértékelések
nélkül) a 24,1 százaléka jutott az államháztartásra. Így - ugyancsak
a forintleértékeléseket nem számítva - a kereskedelmi és egyéb
bankok a jegybank által kihelyezett állományból a múlt év végén csak
25,5 százalékkal, annak éves növekményéből pedig 24,1 százalékkal
részesedhettek.
A mérlegnek a monetáris feszültségekre utaló másik
jellegzetessége, hogy a jegybanknál elhelyezett betétek túlnyomó
része, 85,4 százaléka - nemzetközi adóssághelyzetünket jelezve -
külföldi forrás, döntően külföldi bankok követelése. A jegybanknál
elhelyezett betéteknek mindössze 14,6 százaléka belföldi
pénztulajdonosoké, ezen belül a hazai bankok részesedése csupán 11,8
százalék.
Az államháztartás tartozásai a jegybankkal szemben a múlt év
végén 1200,2 milliárd forintot tettek ki, ami 284 milliárd forinttal
(31 százalékkal) több az egy évvel korábbinál. E növekmény túlnyomó
része (211,2 milliárd forint) az 1989-ben végrehajtott
forintleértékelésekből ered. (A jelenlegi elszámolási rendszer
szerint ugyanis a leértékelés az állami költségvetést terheli. E
módszer a készülő jegybanktörvény és államháztartási törvény kapcsán
a közgyűlés állásfoglalása értelmében felülvizsgálatra szorul.) A
költségvetés tartozása az év folyamán 42 milliárd forinttal, ebből a
deficit finanszírozására szolgáló hitelállomány 38,3 milliárd
forinttal nőtt. Az állami nagyberuházások finanszírozását
lebonyolító Állami Fejlesztési Intézetnek a jegybankkal szembeni
december 31-ei tartozása 30,7 milliárd forinttal volt nagyobb az egy
évvel azelőttinél. E növekményből 10,3 milliárd forint a jamburgi
beruházásra, 10,9 milliárd forint a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszerre, a többi pedig egyéb állami és fejlesztési
kölcsönökre jut.
A bankoknak nyújtott összes jegybanki hitelek állománya 1989.
december 31-én 271,9 milliárd forint volt. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 19:31
|
Vissza »
|
|
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (3. rész)
|
A külföldi és a belföldi bankoknak az MNB-nél elhelyezett
december 31-ei összes (1242 milliárd forintos) betétéből a hazai
pénzintézeteké mindössze 154,2 milliárd forint volt. Ez az egy évvel
korábbinál 33,3 milliárd forinttal (27,5 százalékkal) nagyobb. Ebben
szerepet játszott egyrészt a tartalékráta felemelése, másrészt - az
import liberalizálására visszavezethetően - a külkereskedelmi
célbetétek növekedése.
A jegybank arany- és devizaeszközeinek, valamint a külföldi
bankokkal szembeni követeléseinek együttesen 210,4 milliárd forintos
december 31-ei állománya 29,6 milliárd forinttal (16,4 százalékkal)
haladta meg az egy évvel korábbit. E növekmény meghatározói az
aranykészletek forintértékének 10 milliárd forintos (27,4
százalékos) és a devizakészlet értékének 18,9 milliárd forintos
(24,2 százalékos) emelkedése. A jelentés foglalkozik az országnak a
külfölddel szembeni kétes és lejárt követeléseivel is, ideértve az
állam, a vállalatok és a jegybank ilyen követeléseit, és javaslatot
tartalmaz a Magyar Nemzeti Bank e kategóriába tartozó követeléseinek
leírására.
Az MNB külföldi adósságainak állománya december 31-én 1158,6
milliárd forint, az egy évvel korábbinál 208,4 milliárd forinttal
(21,9 százalékkal) nagyobb volt. Az adósságállomány döntő hányadát -
közel 94 százalékát (1087,8 milliárd forintot) - a külföldi bankok
követelései adják, amelyek 1989-ben döntő részben a
forintleértékelések miatt 210,7 milliárd forinttal (24 százalékkal)
nőttek.
Az MNB alaptőkéje az 1984. évi emelés óta változatlanul 10
milliárd forint. A tartalékok összege 1989-ben 11,6 milliárd
forintra növekedett. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 19:33
|
Vissza »
|
|
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (4. rész)
|
Így a bank saját tőkéje a múlt év végén 21,6 milliárd forint lett, a
mérlegfőösszeg 1,2 százaléka. Ez nemzetközi összehasonlításban igen
alacsony arány, ezért a jelentés javaslatot tartalmaz a tartaléktőke
2 milliárd forinttal történő emelésére.
Az eredménykimutatás szerint 1989-ben a Magyar Nemzeti Bank
összes bevétele 111.934 millió forint, összes kiadása 102.536 millió
forint, s ezek különbözeteként - a mérlegben kimutatottal egyezően -
nyeresége 9398 millió forint volt.
A jelentés részletesen szólt a devizahelyzetről. Mint már az év
elején közzétett adatokból ismeretes, 1989-ben az aktív
külkereskedelmi mérleg ellenére a lakosság által - valutakészlete
növekedése mellett - a bevásárlóturizmusban kivitt valuták nagy
mennyisége, valamint az igen nagy kamatterhek miatt a
dollárelszámolású fizetési mérlegben 1,3 milliárd dolláros hiány
alakult ki. Az év végén a nemzetgazdaság bruttó adósságállománya
20,7 milliárd dollár lett, amivel szemben a követelések állománya
5,7 milliárd dollárt tett ki. Ezek egyenlegeként december 31-én az
ország nettó adóssága 15 milliárd dollár volt. A rubelelszámolású
folyó fizetési mérleg 1,6 milliárd rubel aktívumával a nettó
követelés december 31-ig 1,7 milliárd rubelre nőtt.
1989-ben 3,3 milliárd dollár hitelfelvétel és 1,9 milliárd
dollár törlesztés történt; a nettó hitelfelvétel 1,4 milliárd dollár
volt. Az 1989. évi adósságszolgálat 3,3 milliárd dollárt (1,9
milliárd dollár tőketörlesztést plusz 1,4 milliárd dollár nettó
kamatterhet) tett ki.
Részletesen foglalkozott a jelentés azokkal az erőfeszítésekkel,
amelyeket a jegybank a Nemzetközi Valutaalappal folytatott
tárgyalásokon kifejtett, és amelyek ismert eredménye a pénzügyi
adatszolgáltatás felülvizsgálata, majd a közelmúltban, 1990. március
14-én jóváhagyott készenléti hitelmegállapodás. Az új, 12 hónapra
szóló megállapodás összege 159,2 millió SDR (206 millió USA dollár),
amely öt egyenlő részletben vehető igénybe.
A közgyűlés határozata értelmében a jegybanktörvény előkészítése
kapcsán javaslatot kell kidolgozni a Magyar Nemzeti Bank
alaptőkéjének nagyságával, a forintleértékelés jövőbeni elszámolási
rendszerével, az államháztartás adósságainál alkalmazandó
kamatpolitikával, valamint a bank működésének és fejlesztéseinek
pénzügyi szabályozásával kapcsolatban. (MTI)
1990. április 12., csütörtök 19:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|