Rendszerváltás és az MTI

	Az új Parlament elnöke lesz az ideiglenes köztársasági elnök (1. rész)
1990. április 12., csütörtök - Az elmúlt napokban lábra kapott híresztelésekkel ellentétben a jelenleg érvényben lévő alkotmány egyértelműen kimondja: a jelenlegi ideiglenes köztársasági elnök megbízatása az újonnan megválasztott Parlament alakuló ülésén hivatalba lépő házelnök megválasztásáig tart. A köztársasági elnök megválasztásáig tehát az ideiglenes államfő a Ház újonnan megválasztott elnöke lesz - erről tájékoztatta dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi docens Csávás Sándort, az MTI munkatársát a hatalom- és a rendszerváltás jogi problémáiról adott nyilatkozatában. A szakértő aláhúzta, hogy a közvetlen hatalomváltással összefüggő jogi kérdéseknek csupán egyik része az újonnan összeülő Parlament alakuló ülésével kapcsolatos jogi kérdések megoldása; e mellett még számos más kérdésben is döntenie kell az Országgyűlésnek. Állást kell foglalnia például törvénykezési ügyekben, bizonyos rövid távú törvényhozási kérdésekben, valamint meg kell teremtenie a saját működéséhez - egy folyamatosan dolgozó Parlament munkájához - szükséges feltételeket. A választások után az új Parlament alakuló ülését egy hónapon belül össze kell hívni. Az alakuló ülésnek sok feladatot kell megoldania. Mindenekelőtt meg kell választania az új Országgyűlés elnökét, aki egyben a köztársasági elnöki teendőket is ellátja mindaddig, amíg a köztársasági elnök megválasztására sor nem kerül. Az alakuló ülésen számos kérdésről kell határozniuk a honatyáknak. Ilyenek: az ülésezés rendje, az állandó bizottságok összetétele, továbbá a Minisztertanács tagjainak, valamint az alkotmánybíróknak és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása. Feltehetően mindezeknek a kötelezettségeknek a képviselők ezen az ülésen nem tudnak majd eleget tenni, hiszen a kormányalakítással megbízott párt vezetője ilyen rövid idő alatt aligha tudja kormányát és annak programját bemutatni. Az állampolgári jogok biztosának, illetve biztosainak megválasztása is akadályokba ütközik, ugyanis az erről szóló törvény egyelőre hiányzik. Megválasztható lesz viszont a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. (folyt.köv.) 1990. április 11., szerda 21:11
Vissza » Folytatásokkal »