|
|
 |
|
 |
Sajtószabadság
|
--------------
London, 1990. április 11. (BBC, Panoráma) - Budapesten tartott
kollokviumot "Politikai sajtó" címmel a nyugatnémet Fredrich Neumann
Alapítvány. Az előadók között volt a Münchenben élő publicista,
Borbándi Gyula. Őhozzá fordult néhány kérdéssel budapesti
különtudósítónk, Szakonyi Péter.
- Borbándi Gyula szerint a magyar sajtó a választások után,
illetve a választások előtt milyen helyzetben van, milyen állapotban
leledzik?
- Én úgy látom, hogy Magyarországon teljes a sajtószabadság,
jóllehet ezt még sokan vitatják, többhelyütt is hallottam. Vitatják,
mégpedig abból a szempontból, mondván - újságírók is meg politikusok
is -, hogy "véleményemet nem mondhatom meg, mert nem közlik". Nos
nekem erről az a véleményem, hogy a sajtószabadság nem azt jelenti,
hogy bárki bármilyen véleményét bárhol nyilvánosságra hozhatja,
hanem azt, hogy van olyan lap, vagy rádió, vagy televízió, vagy
bármilyen sajtóorgánum, amely rendelkezésére áll. Tehát nem biztos,
hogy a Népszabadság, vagy a Magyar Hírlap, vagy a Népszava fogja azt
a véleményt közölni, de meggyőződésem - látva a mai kínálatot
sajtótermékekben -, hogy bőven van olyan sajtótermék, amely egy
bizonyos nézetnek helyt ad. A sajtószabadság az nem egy intézményen
belül érvényesül. Minden intézmény, tehát miden lap, vagy minden
rádióállomás, vagy minden televíziós állomás szuverén joga, hogy ő
minek ad helyet és minek nem ad helyet. Tehát arra panaszkodni, mert
történetesen a tévében nem mondhatom el a véleményemet, abból még
nem lehet azt a következtetést levonni, hogy nincs sajtószabadság.
Mert bizonyára akár a rádió, vagy bármelyik lap, vagy a sok új lap-
alakulás közül bizonyára lesz valahol valaki, aki ennek helyt ad.
(folyt.)
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
|
|
- Sajtószabadság - 1. folyt.
|
- Tehát Ön szerint sajtószabadság létezik Magyarországon. Azt
hiszem manapság nagyon sokan félnek attól, hogy a korábbi egypárti
sajtóirányítást egy többpárti sajtódiktatúra veszi át. Ön szerint
hogyan lehet megvédeni a kivívott sajtószabadságot?
- Én ettől nem tartok, hogy az egypárti sajtóirányítást most
átveszi egy többpárti sajtóirányítás, mert az a véleményem, hogy egy
demokratikus rendben nincs sajtóirányítás. A majdani kormány, vagy
azok a pártok, amelyek ezt a kormányt alkotják, azok irányítják a
sajtót, de a saját orgánumaikban. Tehát a pártok majd a pártlapoknak
a politikai irányvonalát fogják meghatározni és azt, hogy milyen
nézetnek adnak helyet és milyennek nem, milyen szerzőket
foglalkoztatnak és milyeneket nem.
De a sajtószabadságnak ez nem sérelme, mert nincs irányítás.
Tehát egy független lapot a kormány nem fog a jövőben irányíthatni,
ha valóban demokrata kormány.
- A másik félelem ami az emberekben él, hogy a külföldi tőke
bevonulásával a korábbi párt helyét a tőke, a pénz veszi át. Ön
ettől tart-e, ettől a térnyeréstől?
- Ez mindenképpen valószínű, ha azt nézzük, hogy nyugaton mi
befolyásolja a sajtót, vagyis egy-egy lapnak, vagy egyéb ilyen
telekommunikációs orgánumnak a működését, akkor ott természetesen a
pénzt adó, tehát a vállalatot fenntartó személy vagy érdekcsoport,
akár belföldi, akár külföldi, az határozza meg. De az sem sérelme a
sajtószabadságnak, meg akinek ez nem tetszik, az nyugodtan elmehet
egy másikhoz, amely az ő véleményének vagy nézeteinek sokkal jobban
megfelel, és ahol esetleg ezt a véleményt nagy örömmel és nagyon
szívesen fogadják. +++
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|