 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
 |
Bartha Ferenc tokiói előadása ( 1 rész )
|
Tokió, 1990. április 20. péntek (MTI-tud) - Japán bankok és
egyéb pénzintézetek vezetői elött tartott előadást Bartha Ferenc, a
Magyar Nemzeti Bank elnöke tokiói villámlátogatása alkalmából.
Bartha Ferencet és az MNB vezető munkatársait a Daiwa értékforgalmi
óriáscég hívta meg Tokióba, ahol pénteken magyar szemináriumot
rendeztek a távol-keleti ország bankszakemberei, valamint a pénzügyi
élet egyéb vezető személyiségei számára. Ez volt a Daiwa első ilyen
rendezvénye, amelyet egy kelet-európai országnak szentelt Japán
hetedik legnagyobb forgalmú cége, amely egyben a második legnagyobb
pénzintézet a felkelő nap országában.
A 150 főnyi hallgatóság előtt Bartha Ferenc előadásában
áttekintést adott az 1968 óta megtett útról és a legújabb
politikai-gazdasági változásokról, hangsúlyozva, hogy az új
kormánynak is eltökélt szándéka lesz Magyarország hitelképességének
a megőrzése. A japán pénzügyi körök figyelmét a közvetlen
beruházásokban rejlő lehetőségekre hívta fel és azt is kilátásba
helyezte, hogy az MNB újabb szamurájkötvényekkel kíván megjelenni a
japán piacon. Egyben érzékeltette, hogy Japánra, mint Magyarország
legnagyobb hitelezőjére a magyar értékpapírforgalom megélénkítésében
is számít az MNB.
Forgács András tokiói magyar nagykövet a rendkívüli befolyással
bíró hallgatóság előtt a politikai változásokat elemző előadásában
nyomatékkal hangsúlyozta, hogy Magyarországon békés forradalom ment
és megy végbe, amelynek eredményeként a társadalmi és a gazdasági
rendszer teljes és átfogó változásának lehetünk tanui. Malatinszky
Jenő, az MNB főosztályvezetője a magyar gazdaságról tartott
előadásában ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány
a költségvetési deficit csökkentése és az adósságállomány
növekedésének a megfékezése érdekében tett. Ezzel összefüggésben
rámutatott, hogy a gazdaság belső és külső egyensúlyának a megőrzése
és a külföldi adósságok zavartalan törlesztése érdekében hozott
döntéseket a kormány egyeztette a pártokkal, amelyekkel konszenzusra
sikerült jutni a gazdasági reformprogram és a szükséges intézkedések
legfőbb kérdéseiben. (folyt.)
1990. április 20., péntek 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|