|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (1. rész)
|
1990. április 12., csütörtök - A Magyar Nemzeti Bank
csütörtökön tartotta meg 1990. évi rendes közgyűlését az államnak
mint a részvények tulajdonosának képviselői, az igazgatóság tagjai,
valamint a számvizsgálók jelenlétében. Az 1989. december 31-ei
mérleget, az 1989. évi eredménykimutatást és a tavalyi üzletévről
szóló jelentést Bartha Ferenc, a bank elnöke terjesztette elő.
Az MNB jelentése elemzi a jegybank 1989. évi működésének közgazdasági környezetét; azokat az ismert monetáris feszültségeket, amelyek tevékenységét, illetve lehetőségeit meghatározták. Ezek fő jellemzői: konvertibilis viszonylatban az ország további külföldi eladósodása; rubelviszonylatban az árura egyidejűleg nem váltható követelések növekedése; az állami költségvetés tetemes hiánya; az infláció; a vállalatok közötti fizetési késedelmek egyre növekvő mértéke; a gazdaság szerkezeti átalakításának lassúsága. E körülmények között hárult a jegybankra az a feladat, hogy hozzásegítse a nemzetgazdaságot az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzéséhez, az infláció lassításához. A Magyar Nemzeti Bank e célokat elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiség növekedésének fékezésével érhette és érte el. Ezt szolgálta a megszorító hitelpolitika, valamint a monetáris szabályozás egyéb, a jelentésben részletesen tárgyalt eszközeinek (kamatpolitika, árfolyampolitika, nyíltpiaci műveletek, tartalékráta-politika) alkalmazása.
A pénzszűkítő politikát jellemzi a pénzmennyiség alakulása. 1989. december 31-én a gazdaságban meglévő pénz állománya 698,4 milliárd forint volt, 78,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ez nominálértékben 12,6 százalékos növekedés, ami az inflációs rátát figyelembe véve reálértékben 5,1 százalékos csökkenést jelent.
Az 1989. december 31-ei jegybanki mérlegben jelentős feszültségek jutnak kifejezésre. Ezek egyike az, hogy a jegybanknak az államháztartás a legnagyobb adósa, s emiatt a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek - rajtuk keresztül pedig a vállalatok és a lakosság - a jegybanki hitellehetőségekből szerényebben részesülhetnek. Az államháztartásnak a jegybankkal szembeni adóssága 1989. december 31-én a belföldi bankok és az államháztartás együttes tartozásának 82,6 százaléka, az állami költségvetésre terhelt forintleértékelések figyelmen kívül hagyásával 74,5 százaléka volt. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|