 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
 |
Egyházviták Ukrajnában
|
----------------------
London, 1990. április 10. (BBC, Panoráma) - A nyugat-ukrajnai
Lvov városban az újonnan megválasztott területi tanács határozatában
elítélte a körzetnek a Szovjetunióba történt bekebelezését, és
kijelentette: Ukrajnának joga van a szuverenitáshoz.
Munkatársunk, Miranda Haig kommentárja következik arról, milyen
veszélyt jelent Moszkva számára az ukrán nemzeti érzés erősödése. A
kommentárt tudósítónk, David Willy jelentésével egészítjük ki,
amelyben az ortodox görögkeleti és a görög katolikus egyház közötti
vitáról tudósít:
A nemzeti érzés Nyugat-Ukrajnának azokon a részein a legerősebb,
amelyek 1939-ig Lengyelországhoz és más országokhoz tartoztak.
Ezeken a területeken egyebek között széles körű tüntetéseket
rendeztek a litván függetlenségi nyilatkozat támogatására. Azonban
az ukrajnai nemzeti érzés a köztársaság minden részében érezhető, és
egyre növekedőben van.
A sok éven át tartó oroszosítást követően az egyre erősödő
követelésekre reagálva a hatóságoknak cselekedniük kellett olyan
kérdésekben, mint például az ukrán nyelv használati joga, vagy ukrán
iskolák felállítása.
A nemzeti követelések egyre jobban éreztetik hatásukat a
politikában is, ami hivatalos szinten viszonylag újkeletű dolog. Az
ukrán nemzeti jogok kivívása érdekében kampányt folytatók sok éven
keresztül azt kockáztatták, hogy hosszú börtönbüntetéseket kapnak,
melyeket munkatáborokban kell letölteniök. Széles körben úgy tudni,
hogy Vlagyimir Scserbickij, aki régóta Ukrajna pártvezetője, csak
azért maradt meg a politikai bizottságban egészen tavalyig, mert
féken tartotta Ukrajnát. (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
- Ukrán helyzet - 1. folyt.
|
A Szovjetunió központi hatóságait félelemmel tölti el az
ukrajnai nyugtalanság. A köztársaság 52 milliónyi lakossága a
Szovjetunió egész népességének egyhatodát teszi ki. Ukrajnában van
az ország több nagy ipari központja és a legtöbb termékeny
földterület. A Szovjetunió elveszítheti Litvániát, és a különbséget
alig lehet észrevenni. Ha azonban Ukrajna elvész, akkor már nem
beszélhetünk többé Szovjetunióról.
Moszkva nyilvánvalóban aggódik az ukrajnai nemzeti érzések
növekedése miatt, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem rendelkezik
semmilyen összefüggő stratégiával azoknak elhárítására.
A RUH néven ismert ukrán népfront egy földalatti emberi jogi
kampányból fejlődött széles körű mozgalommá, amely minden lehetséges
módon képviseli az ukránok érdekeit a csernobili nukleáris
katasztrófa következményeitől a még mindig hivatalosan nem
legalizált ukrajnai görög katolikus egyházig. A szovjet hatóságokra
talán kevesebb nyomás nehezedne, ha már korábban cselekedtek volna a
kiemelkedő panaszok orvoslása érdekében. Miután ez nem történt meg,
most szembe kell nézniük egy mozgalommal, amely ugyan nem hivatalos
párt a szó igazi értelmében, mégis a leghatalmasabb politikai erő
Nyugat-Ukrajnában és lényeges befolyással bír a köztársaság sokkal
jobban eloroszosított keleti részében is.
Az újonnan megválasztott ukrán parlamentben az ukrán népfront
megszerezte a mandátumoknak körülbelül egyharmadát annak ellenére,
hogy megakadályozták: egyes területeken jelölteket állítsanak a
választáson. És a népfront kijelentette: végső célja a
Szovjetuniótól való függetlenség kivívása. Amint azt a RUH egyik
vezető személyisége kifejezte: ma Litvánia, holnap a Kaukázus,
holnapután pedig Ukrajna. (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ukrán helyzet - 2. folyt.
|
A kommunisták érzik a veszélyt, de már nem tartanak igényt
vezető szerepre a szovjet társadalomban, és lehetővé vált az új
pártok létrehozása. Úgy tűnik, csak idő kérdése, hogy Ukrajnában a
nacionalisták megalapozzák vezető szerepüket, hacsak Moszkva
valamilyen drasztikus lépést nem tesz ennek megakadályozására.
Ugyanakkor tudósítónk, David Willy Lvovból küldött jelentésében
arról számol be, hogy Nyugat-Ukrajna fővárosában egyre nő a
feszültség egy vallásos vita miatt, amely az orosz görögkeleti
egyház hívei, és az ukrajnai görög katolikusok között folyik. A
görögkeleti egyház nem hajlandó visszaadni a görög katolikusoknak a
katedrálisukat, amelyet 40 évvel ezelőtt foglaltak el, amikor
Sztálin megpróbálta felszámolni a görök katolikus egyházat. A vita
azóta tart, amióta Gorbacsov elnök tavaly decemberben megígérte a
pápának, hogy legalizálni fogják az ukrajnai görög katolikus egyház
működését. +++
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|