 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
 |
Nem elégedettek a világkiállítás előkészületeivel
|
1990. március 13., szerda - Csak szöszmötölés folyik, valódi
előkészítés alig - mondotta Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke
a Bécs-Budapest Világkiállítás előkészületeit ellenőrző
országgyűlési bizottság keddi ülésén. A tanácselnök azt is
kifogásolta, hogy a tanács eddig egyáltalán nem szólhatott bele
érdemben a világkiállítási munkálatokba, szinte valamennyi döntésből
kimaradt. Így például nem játszhatott szerepet a területkiválasztás
folyamatában, bár - erősítette meg Bielek József - a dél-budapesti
körzet kijelölésével egyetértenek, s alkalmasnak tartják a
világkiállítás helyszínéül. A főpolgármester úgy vélte, hogy a
korábban szóba került fővárosi területek közül a szükséges
kisajátítások miatt a dél-budapesti igényli a legnagyobb
ráfordítást, de a város továbbfejlődése szempontjából mindenképpen
szerencsés választás. A főváros gazdái viszont nem értenek egyet
azzal, hogy nem vonják be őket a város sorsát érintő, nagy horderejű
döntésekbe - mondotta Bielek József -, s enyhén szólva furcsa, hogy
a Fővárosi Tanácsot a kormány csak telektulajdonosnak tekinti.
Borvendég Béla és Molnár Attila, a Magyar Építőművészek
Szövetségének képviseletében jelentek meg a vizsgálóbizottság előtt.
Ők egyebek között arról a véleménykülönbségről szóltak, amely a
szövetség és az előkészületekkel foglalkozó bizottság között
kialakult. Nem fogadta el például a kormánybiztos a MÉSZ-nek azt a
javaslatát, miszerint szükség lenne egy olyan grémium létrehozására,
amely összefogja a világkiállítás koncepcióját meghatározó szellemi
erőket. A MÉSZ nagy tekintélyű politikai vezetőt állított volna e
testület élére, mégpedig Pozsgay Imre államminiszter személyében.
A világkiállítás előkészítésében korábban tevékeny szerepet
vállaló Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes a
szokásos politikai gyakorlattal magyarázta a késedelmes döntéseket,
s azt is, hogy a Parlament és a közvélemény csak rendkívül későn
jutott a nagyszabású rendezvénnyel kapcsolatos információkhoz.
Részletesen feltárta a döntéshozás mechanizmusát: kezdetben, a
,80-as évek elején csak egy egészen szűk csoport - a miniszterelnök,
a gazdasági ügyekkel foglalkozó MSZMP KB titkár, a két illetékes
miniszter, valamint maga Kádár János - foglalkozott a világkiállítás
gondolatával. Marjai József is úgy vélekedett, hogy nem kellett
volna 7 évig várni a nyilvánosság tájékoztatásával.
Zsigmond Attila, az ellenőrző bizottság elnöke bejelentette: a
meghallgatások ezennel befejeződtek, így a bizottság egyetlen
további teendője, hogy elkészítse jelentését és azt benyújtsa a
következő Országgyűlésnek. (MTI)
1990. március 13., kedd 15:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|