Rendszerváltás és az MTI

	Amerikai űrtávcső a kozmoszban - 1.
Washington, 1990. április 9. hétfő (MTI-Panoráma) - Amennyiben az időjárás nem szól közbe, kedden a Discovery űrrepülőgép fedélzetén útnak indul a csillagászat történetének páratlan vállalkozása: óriási távcsövet állítanak földkörüli pályára az űrben. A 12 tonnás űr-teleszkóp a különböző mutatókat tekintve tíz-harmincszor olyan teljesítményű, mint a legkorszerűbb földi távcsövek, egyúttal a légkör felett működik majd, ahol felvételeit nem torzítja a légszennyezés, a földi fények. Az űr-távcső több, mint kétmilliárd dollárba került, így alkotói a rendkívüli költséghez mért teljesítményt várnak: nem kevesebbet, mint olyfajta új korszakot a tudomány történetében, mint amikor Galilei 375 évvel ezelőtt az égnek szegezte távcsövét, s az első halandóként láthatta a Jupiter holdjait. Az új távcső a világűr eddig teljesen ismeretlen mélységeibe pillanthat, választ adhat a világegyetem keletkezésének nyitott kérdéseire, s néhány év alatt több adattal gazdagíthatja a tudományt, mint az asztronómia az elmúlt századokban összesen. Az óriás műszer Hubble, a híres amerikai csillagász nevét viseli, aki a húszas években a világegyetem tágulásának elméletét megalkotta. A berendezés szíve a csaknem hat méter átmérőjű tükör: számítógéppel vezérelt csiszolása több, mint két évig tartott, és ,,látni,, fogja csillagok millióit, amelyeket a földi távcsövek nem tudnak észlelni. A Hubble-expedíció az Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal, a NASA és a (Nyugat)-Európai Űrkutatási Hivatal közös vállalkozása, egyedülálló műszereinek is egyike amerikai; a másik európai. Az előbbi széles látószögű és mozgatható gyújtópontú (zoom) lencsékből álló fényképező berendezés, amelynek munkáját elektronikus észlelők segítik. A gép feladata többek között a távoli galaxisok, a ,,fekete lyukak,, s a naprendszer bolygóinak fényképezése. Az európai űrfotó-berendezés szíve nagyteljesítményű teleobjektív, amelytől az űr ismeretlen mélységeiből remélnek felvételeket. A Hubble-távcső a tervek szerint legalább 15-2O évig maradhat földkörüli pályáján, s ezalatt fantasztikus mennyiségű adatot továbbít majd: 42 percenként egy 3O kötetes lexikonnak megfelelő információt.. A munka - remélhetőleg - zavartalan lesz, hiszen a berendezéseket 3-4 évenként űrhajósok a ,,helyszínen,, tartják majd karban. Az adatokat külön műholdak veszik, majd továbbítják a földi irányítóközpontnak - onnan a baltimore-i John Hopkins egyetemre, ahol a képeket, adatokat elsőnek értékelik, illetve továbbítják a világ más tudományos központjaiba. (folyt.) 1990. április 9., hétfő 10:16
Vissza » Folytatásokkal »