Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: bonni gazdasági értekezlet (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1990. április 9. hétfő (MTI-TUD) - A nyugatnémet fővárosban hétfő délelőtt Richard von Weizsa:ckernek, az NSZK szövetségi elnökének bevezető szavaival megnyílt a helsinki folyamatban részt vevő államok bonni konferenciájának befejező szakasza. Az értekezlet utolsó három napján összesen harminc gazdasági, kereskedelmi és külügyminiszter szól a mintegy 2000 küldötthöz, akiknek több mint fele vállalkozó, üzletember, vállalati szakértő. A mind ez ideig legnagyobb kelet-nyugati gazdasági konferencián záróokmányt fogadnak el, amelyben egyebek mellett az európai biztonsági együttműködési folyamat tagállamai kötelezettséget vállalnak arra, hogy az üzletemberek számára jobb tevékenységi lehetőségeket szavatolnak az egymással való érintkezés és a külföldi üzleti érvényesülés számára. Weizsa:cker elnök megállapította: noha a biztonság minden nép szempontjból kiemelkedő jelentőségű, napjainkban mind jobban terjed az a felismerés, hogy egy adott ország súlyát és tekintélyét sokkal inkább gazdasági, technológiai és tudományos, semmint katonai ereje adja meg. A jelentékeny leszerelési sikerek is azt sugallják, hogy erőnket, időnket, elsősorban pedig anyagi eszközeinket az eddigiekkel ellentétben elsősorban ne fegyverrendszerek megszerkesztésére, hanem gyümölcsözőbb tevékenységre fordítsuk. Napjainkban az ész reményteljesebb világát éljük. Az elnök egy új és jó történelmi korszakba mutató úttörő jelentőségű tettnek mondotta, hogy a kelet-európai államokban békés úton vívták ki a demokráciát, és erős gazdasági és szociális reformmozgalmakat indítottak el. A békésen egyesített Európa reménye - jelentette ki - sehol sem erősebb, mint a német nép körében. A szabad, egységes Németország a szabad Európában mindkét német állam lakosságának célja, és hatékony hajtóereje lehet az európai békerendszer megteremtésének. (folyt.) 1990. április 9., hétfő 13:10
Vissza »

	NSZK: bonni gazdasági értekezlet (2.rész)
- Európa előtt most feltárult az az esély, hogy gazdasági területen is leküzdje a megosztottságot, és a földrész lépésről lépésre szociális és ökológiai megalapozottságú piacgazdaságra támaszkodó gazdasági térséggé fejlődjék. Ezt az utat teljesítmény és társadalmi igazságosság, verseny és szolidaritás éppúgy jellemzi, mint a gazdasági növekedés és a környezet megmentése. Egész Európának ehhez a gazdasági térséghez kell tartoznia - jelentette ki az NSZK szövetségi elnöke. - Üdvözöljük azt, hogy Közép- és Kelet-Európa népgazdaságait fokozottan bevonjuk a világgazdaságba. Egy összeurópai infrastruktúra kifejlesztése számára kell kamatoztatni azokat a lehetőségeket, amelyeket a helsinki folyamat kínál az átfogó kelet-nyugati gazdasági együttműködés gyakorlatba való átültetéséhez - hangsúlyozta Weizsa:cker. A bonni gazdasági értekezleten jelen van Beck Tamás kereskedelmi miniszter. A magyar vendég - a Helmut Haussmann szövetségi miniszter által hozzá intézett levelében foglalt kérésnek megfelelően - üzletemberek kíséretében érkezett. Így Magyarországot elsősorban nem állami tisztviselők képviselik, hanem nagy külkereskedelmi, mezőgazdasági és iparvállalati vezetők, akik egyfelől részt vesznek a konferencia munkájában, másfelől üzleti tárgyalásokat folytatnak. Közöttük van például Dobrovics Péter, a Chemolimpex, dr.Berta Istvánné az Agker és más vállalati vezetők. Itt van továbbá dr.Zányi Jenő, a kamara alelnöke és Cseh József ipari miniszterhelyettes is. A negyvenhárom éve először megtartott magyarországi szabad választások, a politikai változások megteremtették a lehetőségét annak, hogy kiépülhessen egy jó piacgazdaság, hiszen 1968 óta tapasztalhattuk: politikai változások nélkül nem lehet eredményesen végrehajtani gazdasági reformot - hangsúlyozta egyebek mellett a konferencián elmondott beszédében Beck Tamás. (folyt.) 1990. április 9., hétfő 13:12
Vissza »

	NSZK: bonni gazdasági értekezlet (3.rész)
Magyarország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet ismertetve Beck Tamás a jó piacgazdaság feltételei között említette meg a konvertibilitás megteremtését, a tőkehiány felszámolását és a privatizációt. A társasági, az átalakulási, a külföldi beruházások védelmét szolgáló, valamint a tőzsdetörvény felvázolásával példázta a törvényhozás területén is megalapozott gazdasági változásokat. A hallgatóság számára azonban éppúgy jelentős figyelemre tartott számot mind az értéktöbblet-adó és a személyi jövedelmi adó bevezetésének leírása, mint az, hogy immáron 45-50 bank és pénzintézet működik Magyarországon, és a külkereskedelemben a néhány évvel ezelőtti 150 teljes külkereskedelmi joggal rendelkező vállalattal szemben most már 4000 van, közülük is 1000 magánszemély külkereskedelmi joggal. A magyar kereskedelmi miniszter ugyancsak a változások sorában szólt arról, hogy a konvertibilis importunknak tavaly 40 százalékát liberalizáltuk, ez az arány idén már 62 százalék, ami rendkívül kedvező a külföld számára. Beck Tamás részleteiben is kibontotta a vegyes vállalatok témakörét, azt, hogy immáron 1000 nyugati részvételű vegyes vállalat működik Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a figyelmet azonban most nem annyira új vegyes vállalatok alapítására kívánjuk felhívni, hanem a meglévő magyar vállalatokba való külföldi tőkerészvételt, működőtőke beáramoltatását szorgalmazzuk. A miniszter elemezte a KGST-kereskedelem nehézségeit és problémáit, azt a körülményt, hogy Magyarországot a párt és a kormányok ezer szállal kötötték a KGST-gazdasághoz, de ez most összeomlóban van. A kibontakozás lehetőségeit körvonalazva tért ki a rubelelszámolásról a dollárelszámolásra való áttérésre, arra, hogy a rubeltöbbletünkből dolláraktívumra váltottunk át a közelmúltban a Szovjetunióval. A miniszter itt utalt Magyarország integrációs célkitűzéseire. Reméljük: az Európa Tanácsban még ez évben teljes jogú tagok lehetünk, és közeledünk a Közös Piachoz és az EFTA-hoz a lehetőségeknek megfelelő mértékben. Ez a bonni értekezlet nagyon sokat nyújt éppen e célok megvalósításához - mondotta. Európa válaszúthoz és fordulóponthoz érkezett - emlékeztetett. Vége annak az időnek, amikor egy olyan vonallal osztották ketté a földrészt, amelynek a két oldalán kölcsönösen mindent tagadtak és rossznak tartottak. Lassan megszületik az egységes Európa, egységes szemlélettel és akarattal, és remélhetőleg a jólét általánossá tételével.+++ 1990. április 9., hétfő 13:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »