 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
OS:
Tőkés László üzenete Antall Józsefhez
"Gratulálok a Magyar Demokrata Fórum választási sikeréhez. Bízom
abban, hogy az új magyarországi kormányzat folytatni fogja
Magyarországnak a békés egymás mellett élés, a tárgyalások útján
való politikai kapcsolattartás politikáját és végre sikerülni fog
túllendülni azon a kritikus ponton, melyet a román és a magyar nép
jószomszédi viszonyában eddig nem sikerült meghaladni, és azt is
remélem, hogy a román vezetés - amint azt Celac külügyminiszter úr
mondotta - az új magyar kormányzattal érdemben fog tárgyalni,
sikerre viszik az ismert problémák megoldását."
Amerika Hangja:
Ellentétek Pozsonyban
"Pozsonyban
jöttek össze a csehszlovák, magyar és lengyel vezetők, hogy
tanácskozásokat folytassanak országaik európai integrációjának
koordinálásáról. Ezen a szockatlan gyűlésen a pozsonyi várban
figyelmen kívül hagyták a diplomáciai protokoll hagyományait, mert
az ülésnek nem az volt a célja, hogy azonnali eredményeket
produkáljon. Ellentéteket azonban mégis produkált, főleg
külpolitikai kérdésekben.
"
|
|
 |
|
 |
 |
 |

A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|

A szóvivő végül arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány a hagyományoknak megfelelően időszerű belpolitikai kérdéseket is áttekintett. A kedden folytatódó parlamenti ülésszakkal kapcsolatban a Minisztertanács úgy döntött, hogy a törvényhozás elé terjeszti javaslatát népszavazás megtartásáról két nagy fontosságú és már huzamosabb ideje a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kérdésről. Az egyik ilyen össznépi döntést igénylő kérdés, mi legyen a Magyar Köztársaság címere. Az eddigi viták során sokan voltak amellett, hogy a koronás címer legyen az államiság szimbóluma, többen viszont a Kossuth-címerre voksoltak; s természetesen vannak hívei a jelenlegi címer megtartásának is. Nem kevésbé heves viták kereszttüzébe került a nemzeti ünnepek sorsa. A szóvivő ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott, amelyek szerint minden országnak egy nemzeti ünnepe van. Az elmúlt hetekben Magyarországon rendkívül élénk, heves, sőt indulatos polémia bontakozott ki akörül, hogy október 23. legyen nemzeti ünnep. Esetleg a nemzeti megbékélés napja, netán nemzeti emléknap. A kormány e vita kapcsán döntött úgy, hogy e kérdésben is népszavazáson kéri ki a lakosság véleményét. A magyar állampolgároknak a népszavazás során arról kell dönteniük, március 15-ét, augusztus 20-át vagy október 23-át választják e nemzeti ünnepül. Az elgondolások szerint a népszavazást a köztársaságielnök- -választással egyidőben tartanák. Ez utóbbi tájékoztatás kapcsán a tudósítók arról faggatták Bajnok Zsoltot, vajon az SZDSZ sikeres aláírásgyűjtő akciója a köztársaságielnök-választás elhalasztására nem befolyásolja-e a választás kiírásának időpontját. A szóvivő úgy foglalt állást, hogy ez ügyben nem a kormánynak, hanem a Parlamentnek kell majd döntenie. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy az akció nyomán esetleg kiírandó népszavazás egy későbbi időpontot jelöl majd ki a köztársaságielnök-választásra. Kérdésekre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy a kormány hétfői ülésén egyelőre nem került napirendre a Tengiz-jamburgi beruházás jövője, de a közeli napokban e kérdéskört is áttekinti a Minisztertanács. Ami a MSZMP-tag miniszterek ,,átigazolását,, illeti, rájuk is vonatkozik az a döntés, miszerint október 31-ig kell nyilatkozniuk az átlépésről. Az természetesen már biztos, hogy a kormánynak három olyan tagja van, aki az MSZP-nek is tagja: Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula, akiket az új párt elnökségébe választottak. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 19:00
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|