 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tőkés László üzenete Antall Józsefhez
"Gratulálok a Magyar Demokrata Fórum választási sikeréhez. Bízom
abban, hogy az új magyarországi kormányzat folytatni fogja
Magyarországnak a békés egymás mellett élés, a tárgyalások útján
való politikai kapcsolattartás politikáját és végre sikerülni fog
túllendülni azon a kritikus ponton, melyet a román és a magyar nép
jószomszédi viszonyában eddig nem sikerült meghaladni, és azt is
remélem, hogy a román vezetés - amint azt Celac külügyminiszter úr
mondotta - az új magyar kormányzattal érdemben fog tárgyalni,
sikerre viszik az ismert problémák megoldását."
Amerika Hangja:
Ellentétek Pozsonyban
"Pozsonyban
jöttek össze a csehszlovák, magyar és lengyel vezetők, hogy
tanácskozásokat folytassanak országaik európai integrációjának
koordinálásáról. Ezen a szockatlan gyűlésen a pozsonyi várban
figyelmen kívül hagyták a diplomáciai protokoll hagyományait, mert
az ülésnek nem az volt a célja, hogy azonnali eredményeket
produkáljon. Ellentéteket azonban mégis produkált, főleg
külpolitikai kérdésekben.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 1. folyt.
|
Hadd kérdezzem, mi a helyzet nálad, vagy hogy érzed, mi a
helyzet nálad? Lehet-e talán azt mondani, hogy a mostani
helyzetednél fogva ott Pesten a te nézőpontod lehet az ideális?
- Mint Kelet-Európában annyi minden, ez is rendkívül
paradoxális. Azzal kezdhetném, hogy Magyarországhoz képest egy
keletibb tartományból érkeztem, Romániából, azaz Erdélyből, és az,
aki ismeri a romániai valóságot, tudja, hogy ez már egy meghatározó
optika, amelyhez képest Magyarország a Nyugatot jelenti, a
nyugatabbra levő, civilizáltabb tartományt jelenti.
Másfelől, mint ismeretes, három éve itt élek. Tehát ez a három
év bizonyára elég kellett lenni ahhoz, hogy kifejlődjön bennem egy
nyugati optika is. A dolgok megítélésének nemcsak keleti szemmel,
hanem nyugati szemmel való készsége is. Azt mondhatnók, hogy ez már
elegendő ahhoz, hogy az ember egy skizofréniát hordozzon magában,
mert ehhez még hozzá jön az is, hogy az igazi optika az sem nem
keleti, sem nem nyugati, hanem helyi. A furcsaság az, hogy noha
magyar újságíró, magyar költő voltam már Erdélyben is, ez alatt a
magyarországi valóságot sokkal kevésbé ismerhettem meg, mint
nyugatról.
Mindez együtt, ez a hármas perspektíva együtt: az erdélyiségem,
a viszonylag újkeletű és felületes svájciságom, a hónapokban mérhető
magyarországiságom együtt valóban azt hiszem egy olyan sajátos
keverékét nyújtja az optikáknak, ami nem gyakori. Én annak
feltétlenül örülök, hogy Magyarországról láthatom, Magyarországon
élhetem át a nemzet történelmének talán egyik legfontosabb
periódusát.
Gyakran felteszik a kérdést, hogy költői munkám, költői
tevékenységem nem szenved-e valamiféle hátrányt, nem kerülök-e
hátrányos helyzetbe mint költő azzal, hogy újságíróként telnek
napjaim, heteim. Azt hiszem, nagy szükségem volt arra, hogy közelről
ismerkedhessem meg azzal a valósággal, mind a horizontális
szerkezeteivel, mind vertikális strukturáival, ami a nemzet gerincét
adja. Az anyaországi társadalomról beszélek. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|