|
|
 |
|
 |
Az erdélyi helyzet az Európai Parlamentben
|
------------------------------------------
Köln, 1990. április 5. (Deutschlandfunk) - Az Európai Parlament
üléseinek minden hetén van egy nap, amit a különlegesen sürgős
ügyeknek szentelnek. Április első hetében ezen a napon az erdélyi
helyzettel foglalkoztak az Európai Parlament képviselői.
Munkatársunk Strasbourgból küldött tudósítását hallják:
- Az Európai Parlamentnek ennek a fenntartott napján többnyire
azzal foglalkoznak, hogy megbélyegezzék az emberi jogok ellen
elkövetett sérelmeket és amennyire lehetséges, orvosolják ezeket a
bajokat. Ezen a héten a Parlament 12 országból résztvevő 518
képviselője Erdély témáját vitatta meg, miután Romániának ezen a
részén ismételten túlkapásokra került sor az elmúlt héten, halálos
áldozatokkal és több száz sebesülttel.
Vitaalapul szolgál Strasbourgban az Európai Parlament mind a 10
frakciójának a határozata. Mind a 10 határozatban kifejezésre
juttatták az európai parlamenti képviselők együttérzésüket az
erdélyi lakossággal. Az összes politikai csoportosulás képviselői
kihangsúlyozzák egyúttal mély sajnálkozásukat afölött az
erőszakhullám felett, amely - ami Erdélyt illeti - beárnyékolja a
Ceausescu-rezsim bukása által ébresztett reményeket a szabadságra, a
demokráciára, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben
tartására.
Minden határozatban felszólítják a felelősöket: Romániában és
Magyarországon biztosítsák az új állami rendben azt, hogy a
népcsoportok és a kisebbségek biztonságban élhessenek. Egyidejűleg
azt követelik az Európai Parlament képviselői Strasbourgban, hogy
ezek a kisebbségek megőrizhessék történelmi identitásukat,
kultúrájukat, nyelvüket, hitüket és vallásuk gyakorlását. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Az erdélyi helyzet az Európai Parlamentben - 1. folyt.
|
A strasbourgi parlamenti vitában azonban nem maradtak meg csupán
a román kormány szóbeli felszólításainál. Többszörösen felhívták
Bukarest figyelmét arra is, hogy a román kormánynak az Európai
Közösséghez fűződő kapcsolatait, más fontos kritériuma mellett azon
is le fogják mérni, hogy a román kormány milyen bánásmódban
részesíti az országban élő kisebbségeket. Ez eléggé világos célzás
volt, amit azonban nem lehet zsarolásnak, vagy kényszerítésnek
tekinteni. Hiszen az Európai Közösség már kezdettől fogva az emberi
jogok tiszteletben tartását és védelmét írta a zászlajára, és a
Közösség 12 tagállama egyszerűen elfogadhatatlannak tartja, hogy
olyan politikai rendszereket támogasson, amelyek gyalázatosan bánnak
saját polgáraik jogaival.
Ennek a kimondottan józan felfogásnak legutolsó példája volt az
Európai Közösségnek az afrikai kontinens, a Karib-szigetek és a
csendes-óceáni térség 66 államával kötött új társulási
megállapodása, amelyben a Közösség minden lehetőséget kimerített
arra nézve, hogy ezekben a kezdvezményben részesített államokban
érvényre juttassák az emberi jogokat.
A strasbourgi erdélyi vita igen fontos pontja volt a képviselők
azon követelése, hogy a küszöbön álló romániai választásokra
megfigyelőket küldjenek a Közösség 12 tagállamából úgy, ahogyan ezt
már más, hasonlóan feszült helyzetben lévő területeken tették.
Mindenesetre abban biztosak lehetnek az emberek Erdélyben, hogy
az Európai Közösség tagállamai nem feledkeznek meg róluk. +++
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|