Rendszerváltás és az MTI

	Belgium: a királyi kérdés (2.rész)
A kedden késő este, a legnagyobb titokban előkészített fordulat nemcsak a belga, de valamennyi alkotmányos monarchia történetében példa nélkül áll. Az alkotmány szerint ugyanis abban az esetben, ha a király képtelen az uralkodásra (ez nyilvánvalóan betegségre utal), akkor régenst neveznek ki.A parlament két háza azonban megállapíthatja azt is, hogy ismét képes az uralkodásra. Másfelől a király halála utáni interregnumban a kormány, minden tagjának aláírásával, maga is életbe léptetheti a törvényeket. A kormány tehát kedd este ,,megállapította,, , hogy a király képtelen a kormányzásra, szerda hajnalban tagjai (azok is, akik korábban ellene szavaztak) aláírták az abortusz-törvényt), majd csütörtök délutánra összehívták a parlament két házát, hogy ismét iktassa vissza alkotmányos jogkörébe a királyt. Ilyesmire csak egyszer volt példa a belga történelemben: amikor III. Lipót a náci támadás idején nem volt hajlandó elhagyni az országot, s a németek által megszállt országból London ba emigr ált kormány kimondta képtelenségét az uralkodásra, s 1944-ig maga, majd 1950-ig Károly herceg régenssége alatt kormányzott. III. Lipót visszatért, de a heves tüntetések nyomán lemondott fia, az akkor 20 éves Baldvin javára. Most viszont az uralkodó nincs fogságban, nem is beteg - és Francois Perrin, a neves alkotmányjogász szerda reggel óta minden rádióműsorban, minden tévéadásban (és sok van, egymást követik a rendkívüli műsorok, különkiadások) elmondja: szürrealista fikcióról van szó. Szerinte - és véleményével nem áll egyedül - egyszerűen megsértették az alkotmányt, azt tehát meg kell változtatni, legyen svéd mintára egyedül a parlament a törvényalkotó hatalom. Így végül is kitűnt: az uralkodónak nincs lehetősége arra, hogy a szívére, lelkiismeretére hallgasson, amikor intézményes szerepet kell betöltenie. Hiába próbálta ugyanakkor megóvni a királyság intézményét és a belga politikai életet a válságtól, mégiscsak válság robbant ki. Ha a parlament két háza ki is mondja, hogy újra képes az uralkodásra, a királyságról alkotott eddigi képet, fogalmazott a Le Soir, széttörte az uralkodó és a kormány által választott kibúvó. Hosszabb távon ezért valószínűvé vált az alkotmányreform, amely módosítani fogja az uralkodó szerepet - ami viszont a belga állam koheziós erejét is csökkentheti. Mindez igaz, csóválják a fejüket a belgák, aztán hozzáteszik: dehát a király is ember. Baracs Dénes, Brüsszel, MTI-Panoráma +++ 1990. április 5., csütörtök 12:26
Vissza » Folytatásokkal »