Rendszerváltás és az MTI

	Belgium: a királyi kérdés (1.rész)
1990. április 5. csütörtök (MTI-Panoráma) - A király is ember, de akkor hogyan lehet király? - ez a ,,királyi kérdés,, Belgiumban, miután az uralkodó, mint hívő katolikus, lelkiismeretének szavára hallgatva visszautasította az abortuszt lehetővé tevő törvény aláírását. 1831 óta, azaz a belga alkotmányos monarchia születésétől nem volt példa ilyen aktusra a trón részéről. A királyság úgy működött, hogy az uralkodó kivétel nélkül minden olyan törvényt, rendeletet szentesített, amelyet a parlament két háza megszavazott, vagy a kormány kidolgozott. Vagyis ahogy az alkotmányos monarchiák nagykönyvében megírták, a belga király is uralkodik, de nem kormányoz. A király az állam feje, az állam jelképe, aki egyébként tényleges szerephez a kormányválságok idején jut, hiszen ő nevezi ki a kormányfőt, illetve - már annak javaslatára - a kormány tagjait. Egyébként az uralkodó az ezerfajta - nyelvi, vallási, politikai, területi - vitától megosztott, de nemzeti identitásához ragaszkodva az ország egységét képviseli, s talán annak legfontosabb biztosítéka. Mert egyébként külön tartományi és nyelvi autonómiát élveznek a flamandok és a vallonok, részben önálló törvényhozással, sőt a főváros is autonóm tartomány, önálló ,,kormánnyal,,: nagyok a centrifugális erők.. Az uralkodó tehát fölötte áll a politikának, ennek azonban éppen az a feltétele, hogy ne avatkozzon bele. Baldvin király, aki idén ünnepli 60. születésnapját és jövőre trónralépésének negyvenedik évfordulóját, népszerű országában. A királyi családot nem illeti meg olyan kultusz, mint Angliában, de állandóan nagy figyelem övezi. Baldvin királynak és Fabiola királynőnek nincs gyermeke, s ha mint rebesgetik, trónralépésének negyvenedik évfordulóján a király netán lemond, akkor Fülöp herceg lesz az utóda - a trónörökös épp a minap tett tanulmányútat Magyarországon, hazánkban tartózkodott a választások első fordulója idején is. Emberileg természetesen érthető, mondják Belgiumban, ha a király nem kívánt aláírni olyan törvényt, amellyel nem érthet egyet - csakhát ez velejár a funkcióval. Méginkább megértésre lelt az a szándéka, hogy hagyja a demokratikusan megszavazott törvény eévényesülését. Az is természetes, mondják Brüsszelben, hogy nem akart a születésnapi és trónralépési évfordulós ünnepségek küszöbén lemondani, alkotmányos válságot kiváltani. A kormány és a király által egyetértőleg választott alkotmányos kibúvót azonban még lelkes hívei is csak a lehető legkisebb rossznak nevezik.(folyt) 1990. április 5., csütörtök 12:24
Vissza » Folytatásokkal »