|
|
 |
|
 |
Miért drágák a nemzetközi telefonbeszélgetések?
|
London, 1990. április 4. szerda (Reuter/DPA) - A nemzeti
telefontársaságok kartellszerű egyezmények által mesterségesen
magasan tartják a nemzetközi távhívások tarifáit, emiatt a
szükségesnél lényegesen többet fizetünk a külföldi
telefonbeszélgetésekért - állítja a Financial Times, a tekintélyes
brit üzleti napilap.
A lap a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
bizalmas jelentésére hivatkozva azt írja, hogy egy bizonyos genfi
titkárság állapítja meg a csillagászati tarifákat, amelyek kizárják
a telefonbeszélgetések volumenének jelentős növekedését és bünteti
azokat a kisebb telefontársaságokat, melyek versenyt próbálnak
támasztani a telefonmonopóliumoknak.
A titkárság olyan nagy vállalatok képviselőiből áll, mint a
British Telecom, az amerikai ATT vagy a nyugatnémet szövetségi
posta. A kartellt még a II. világháború előtt állították fel, a
kormányok hallgatólagos támogatásával.
A telefontársaságok ugyan a nemzetközi távközlési rendszerek
kiépítésének magas költségeivel indokolják a belföldinél lényegesen
magasabb árakat, valójában azonban a nemzetközi telefonbeszélgetések
költsége alig magasabb a belföldi beszélgetésekénél. Az elmúlt 10
évben mélyült a kartell által rögzített árak és a valóságos
önköltség közti szakadék, mert bár süllyedtek a nemzetközi távhívás
tarifái, ám nem gyorsan, mint a költségek - írja Financial Times.
Egy-egy nemzetközi beszélgetésért általában percenként 1 dollár
körüli összeget számítanak fel a nagy nyugati telefontársaságok,
holott a valós költség többnyire 0,25-0,50 dollár között van. New
York és Los Angeles között például 1 percnyi telefonbeszélgetés
tarifája 25 cent, míg a hasonló távolságú New York-London
telefonhívásért 94 centet számítanak fel. Az ügyfelek ,,megvágása,,
által a telefontársaságok évente 10 milliárd dollárnyi extraprofitot
zsebelnek be - közli a brit újság. +++
1990. április 3., kedd 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|