|
|
|
|
Horn Gyula a felvidéki csúcstalálkozóról
|
----------------------------------------
München, 1990. április 3. (SZER, Magyar híradó) - Közvetve még mindig kisebbség, ezúttal a felvidéki magyarság. Lángh Júlia interjúja következik Horn Gyula külügyminiszterrel:
- Pozsonyban április 5-ikére nemzetközi közép-kelet-európai értelmiségi találkozót szerveznek, április 9-ikére pedig egy csúcstalálkozót Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország miniszterelnökei és külügyminiszterei részvételével, továbbá még három megfigyelő ország: Olaszország, Ausztria és Jugoszlávia külügyminisztere lesz jelen
Ma délelőtt Pozsonyból, Havel elnök személyes megbízottjától, a pozsonyi csúcstalálkozó szervezőjétől azt hallottam - továbbá írták az olasz lapok is -, hogy probléma van a magyar részvétellel. Pozsonyban azt mondják, hogy csak azt nem értik: miért nem kaptak még választ Magyarországtól. Horn Gyula külügyminiszter urat kérdezem: hogy vajon helyesnek tartaná-e, hogyha Magyarország csakugyan nem venne részt ezen a találkozón?
- Először is szeretnék pontosítani egy-két dolgot. Ez államfői, külön kormányfői és külügyminiszteri találkozó. S ha jól tudom, épp Václav Havel kezdeményezte az összejövetelt. Másodszor: nem értem, hogy miért hivatkoznak az újságban arra, hogy mi nem adtunk választ? Mi adtunk választ, megmondtuk, hogy sajnos ez az időpont nekünk nem megfelelő, és nem tudunk részt venni. Amiatt nem, hogy - a csehszlovák fél is tudja - hogy 8-ikán vannak a választások, illetve sor kerül a második fordulóra, és egyáltalán nem mindegy nekünk, hogy itthon vagyunk-e, vagy sem. Mind a hárman érintve vagyunk, és ezért is kértük, hogy ha lehet, későbbre halasszák el. Azért egy ilyen rendkívül fontos belpolitikai eseményt a kezdeményezőknek is figyelembe kellene venniük. (folyt.)
1990. április 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Horn Gyula a felvidéki csúcstalálkozóról - 1. folyt.
|
Ezzel együtt, mivel újból és újból felvetik a magyar részvételt, amit - hangsúlyozom: éppen ez az időpont-egybeesés nagyon megnehezít, - mi még fontolgatjuk. De van egy másik szempont is, amit szeretnék érvényesíteni, ha részt veszünk a találkozón. Mégpedig az, hogy mi nagyon szívesen tárgyalunk arról, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország hogyan kapcsolódhatna be jobban a nyugat-európai integrációba. Bár hozzá szeretném tenni: Magyarország messze megelőzi e két államot, hiszen mi már egy sor szervezetnek - akár megfigyelői, akár teljes jogú tagként, vagy más minőségben - részt veszünk a munkájában -, amelyenben még a csehszlovákok és lengyelek nem jutottak el az együttműködés olyan szintjéig, mint Magyarország. De mi készek vagyunk a konzultációt, párbeszédet folytatni.
De ami a legfontosabb: mi úgy ítéljük meg, hogy itt Közép-Kelet-Európában egy nagyon feszült helyzet alakult ki a nemzetiségi kisebbségek sorsával kapcsolatban. És sajnos: a nacionalista hullám nemcsak Romániában érzékelhető, hanem Szlovákiában is. Éppen ezért mi úgy ítéljük meg, hogy nincs sok értelme a találkozónak abban az esetben, ha nem vitatják meg a kisebbségi kérdéseket. Közismert, hogy Európának ebben a régiójában hosszú évtizedek óta a rossz kisebbségi politika mindig is nagyon súlyos konfliktusokat, nagyon súlyos összeütközéseket idézett elő. És ha ténylegesen demokráciát akarnak - márpedig mi magyarok azt akarunk -, akkor a környező országoknak is a demokratikus fejlődés alapvető feltételeként kell tekinteni, hogy a kisebbségekkel törődjenek, és biztosítsák számukra az egyéni és a kollektív jogokat. (folyt.)
1990. április 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Horn Gyula a felvidéki csúcstalálkozóról - 2. folyt.
|
- Pozsonyban is ugyanez az álláspont. Egyúttal cáfolják azt, amit az olasz lapok írnak, hogy diplomáciai válság kezdete lenne Magyarország és Csehszlovákia között a nem-részvétel miatt. Megértik a 9-ikei dátum nehézségeit, ugyanakkor azt is mondják, hogy viszont hat ország külügyminiszterét összehívni nagyon nehéz, és legközelebb csak szeptemberben tudnák ezt megvalósítani. Végleges válasz tehát még nincsen?
- Végleges válasz még nincsen. Én bízom abban, hogy ezt az igényünket - hogy tűzzék napirendre a kisebbség kérdéseit - el fogja fogadni a három érintett fél. +++
1990. április 3., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|