|
|
 |
|
 |
Horn Gyula a felvidéki csúcstalálkozóról
|
----------------------------------------
München, 1990. április 3. (SZER, Magyar híradó) - Közvetve még
mindig kisebbség, ezúttal a felvidéki magyarság. Lángh Júlia
interjúja következik Horn Gyula külügyminiszterrel:
- Pozsonyban április 5-ikére nemzetközi közép-kelet-európai
értelmiségi találkozót szerveznek, április 9-ikére pedig egy
csúcstalálkozót Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország
miniszterelnökei és külügyminiszterei részvételével, továbbá még
három megfigyelő ország: Olaszország, Ausztria és Jugoszlávia
külügyminisztere lesz jelen
Ma délelőtt Pozsonyból, Havel elnök személyes megbízottjától, a
pozsonyi csúcstalálkozó szervezőjétől azt hallottam - továbbá írták
az olasz lapok is -, hogy probléma van a magyar részvétellel.
Pozsonyban azt mondják, hogy csak azt nem értik: miért nem kaptak
még választ Magyarországtól. Horn Gyula külügyminiszter urat
kérdezem: hogy vajon helyesnek tartaná-e, hogyha Magyarország
csakugyan nem venne részt ezen a találkozón?
- Először is szeretnék pontosítani egy-két dolgot. Ez államfői,
külön kormányfői és külügyminiszteri találkozó. S ha jól tudom, épp
Václav Havel kezdeményezte az összejövetelt. Másodszor: nem értem,
hogy miért hivatkoznak az újságban arra, hogy mi nem adtunk választ?
Mi adtunk választ, megmondtuk, hogy sajnos ez az időpont nekünk nem
megfelelő, és nem tudunk részt venni. Amiatt nem, hogy - a
csehszlovák fél is tudja - hogy 8-ikán vannak a választások, illetve
sor kerül a második fordulóra, és egyáltalán nem mindegy nekünk,
hogy itthon vagyunk-e, vagy sem. Mind a hárman érintve vagyunk, és
ezért is kértük, hogy ha lehet, későbbre halasszák el. Azért egy
ilyen rendkívül fontos belpolitikai eseményt a kezdeményezőknek is
figyelembe kellene venniük. (folyt.)
1990. április 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Horn Gyula a felvidéki csúcstalálkozóról - 1. folyt.
|
Ezzel együtt, mivel újból és újból felvetik a magyar részvételt,
amit - hangsúlyozom: éppen ez az időpont-egybeesés nagyon
megnehezít, - mi még fontolgatjuk. De van egy másik szempont is,
amit szeretnék érvényesíteni, ha részt veszünk a találkozón.
Mégpedig az, hogy mi nagyon szívesen tárgyalunk arról, hogy
Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország hogyan kapcsolódhatna
be jobban a nyugat-európai integrációba. Bár hozzá szeretném tenni:
Magyarország messze megelőzi e két államot, hiszen mi már egy sor
szervezetnek - akár megfigyelői, akár teljes jogú tagként, vagy más
minőségben - részt veszünk a munkájában -, amelyenben még a
csehszlovákok és lengyelek nem jutottak el az együttműködés olyan
szintjéig, mint Magyarország. De mi készek vagyunk a konzultációt,
párbeszédet folytatni.
De ami a legfontosabb: mi úgy ítéljük meg, hogy itt
Közép-Kelet-Európában egy nagyon feszült helyzet alakult ki a
nemzetiségi kisebbségek sorsával kapcsolatban. És sajnos: a
nacionalista hullám nemcsak Romániában érzékelhető, hanem
Szlovákiában is. Éppen ezért mi úgy ítéljük meg, hogy nincs sok
értelme a találkozónak abban az esetben, ha nem vitatják meg a
kisebbségi kérdéseket. Közismert, hogy Európának ebben a régiójában
hosszú évtizedek óta a rossz kisebbségi politika mindig is nagyon
súlyos konfliktusokat, nagyon súlyos összeütközéseket idézett elő.
És ha ténylegesen demokráciát akarnak - márpedig mi magyarok azt
akarunk -, akkor a környező országoknak is a demokratikus fejlődés
alapvető feltételeként kell tekinteni, hogy a kisebbségekkel
törődjenek, és biztosítsák számukra az egyéni és a kollektív
jogokat. (folyt.)
1990. április 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Horn Gyula a felvidéki csúcstalálkozóról - 2. folyt.
|
- Pozsonyban is ugyanez az álláspont. Egyúttal cáfolják azt,
amit az olasz lapok írnak, hogy diplomáciai válság kezdete lenne
Magyarország és Csehszlovákia között a nem-részvétel miatt. Megértik
a 9-ikei dátum nehézségeit, ugyanakkor azt is mondják, hogy viszont
hat ország külügyminiszterét összehívni nagyon nehéz, és legközelebb
csak szeptemberben tudnák ezt megvalósítani. Végleges válasz tehát
még nincsen?
- Végleges válasz még nincsen. Én bízom abban, hogy ezt az
igényünket - hogy tűzzék napirendre a kisebbség kérdéseit - el fogja
fogadni a három érintett fél. +++
1990. április 3., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|