|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról
"A héten több helyen olyan MDF-szórólapok jelentek meg, amelyek a
Magyar Demokrata Fórum kormányprogramjaként lényegében szószerint
ezt a tizenkét pontot tartalmazzák. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórum a
nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor...,, kezdődik a szöveg, s
azután még a pontok sorrendjét is megtartja. Egyedül a
sajtószabadság helyreállításánál, a negyedik pontban van eltérés: az
MDF-változat kihagyja a tévé-kuratórium megszüntetéséről szóló
ígéretet.
Valószínűleg egy helyi MDF-szervezet ügyetlenségéről van szó.
Esetleg áprilisi tréfáról. Várjuk a magyarázatot.
Budapest, 1990. április 1.
A Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivői
"
SZER, Földközelben:
Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
"A
Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy
ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek
gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív
jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A
román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül
eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti
gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy
szikra hatására robbanáshoz vezethet.
"
|
|
|
|
|
|
|
Lesz-e béke Ázsiában? - 2. rész
|
Megfigyelők egybehangzó véleménye szerint a pekingi ,,keményvonalas,, vezetőknek az 1990-es katonai költségvetés 15 százalékos növelésére (6,1 milliárd dollárra) vonatkozó döntését nem a nemzetközi körülmények indokolták, hanem az a szükséglet, hogy megszilárdítsák a hadsereg kormány iránti lojalitását.
Az ország geopolitikai helyzete jelentősen javult 1989-ben, amikor Moszkva - több évtizedes ellenségeskedés után - a tárgyalások és a feszültség enyhítésének útjára lépett. Mihail Gorbacsov szovjet vezető 1989 májusi pekingi látogatása után azonban mindöszze néhány hét telt el és a pánikba esett idős kínai vezetés a hadsereggel verette szét a demokratizálást követelő kínai diákok Tienanmen téri tüntetéseit. A június 4-i mészárlásnak hivatalosan több száz, más becslések szerint több ezer fegyvertelen tüntető esett áldozatul.
Azóta a kínai sajtó több ízben felhívást intézett a katonákhoz, hogy tanúsítsanak lojalitást a kommunista párt irányában, ezzel hallgatólagosan megerősítve, hogy a hadsereg vezetésében viták vannak a katonaságra ,,kiosztott,, belbiztonsági szerep elfogadásáról. A lojalitásra buzdító szavakat a katonai költségvetés újabb növelése kíséri: külföldi megfigyelők szerint ez a hadsereg hűségének ára.
Míg Kína magával van elfoglalva, Tokió az ázsiai kontinensre tekint, és nem tetszik neki az elétáruló látvány. Hivatkozva arra, amit Japánban az Ázsiára nehezedő változatlan szovjet fenyegetésnek neveznek, valamint a koreai félszigeten konzerválódott feszültségre, a japán kormány védelmi tisztviselői nem kívánják csökkenteni az ország következő öt évre előirányzott, összesen 147 milliárd dolláros védelmi költségvetését.
Dél-Korea a nemzeti jövedelem öt százalékán tartja hadügyi kiadásait. (A kiszámítás alapjául szolgáló nemzeti jövedelme eközben folyamatosan növekszik.) Észak-Korea sokkalta kisebb nemzeti jövedelmének mintegy 24 százalékát költi arra, hogy az amerikai erők dél-koreai jelenlétét egyensúlyozó katonai erőt tarson fenn.
Phenjan fegyverkezésének pontos adatai nem ismeretesek. A hosszú ideig az Egyesült Államokra támaszkodó Szöul azonban tavaly bejelentette, hogy 1996-ra várhatóan saját erejéből biztosítja majd biztonságát a jelenlegi katonai készültség szintjén. 1989-ben Szöul 9 milliárd dollárnyi összeget költött a védelemre, és ez az összeg - gazdasági tervezők várakozása szerint - 1990-re megközelítheti a 10 milliárd dollárt. +++
MTI-Panoráma
1990. április 1., vasárnap 12:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|