|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról
"A héten több helyen olyan MDF-szórólapok jelentek meg, amelyek a
Magyar Demokrata Fórum kormányprogramjaként lényegében szószerint
ezt a tizenkét pontot tartalmazzák. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórum a
nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor...,, kezdődik a szöveg, s
azután még a pontok sorrendjét is megtartja. Egyedül a
sajtószabadság helyreállításánál, a negyedik pontban van eltérés: az
MDF-változat kihagyja a tévé-kuratórium megszüntetéséről szóló
ígéretet.
Valószínűleg egy helyi MDF-szervezet ügyetlenségéről van szó.
Esetleg áprilisi tréfáról. Várjuk a magyarázatot.
Budapest, 1990. április 1.
A Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivői
"
SZER, Földközelben:
Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
"A
Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy
ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek
gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív
jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A
román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül
eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti
gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy
szikra hatására robbanáshoz vezethet.
"
|
|
|
|
|
|
|
Lesz-e béke Ázsiában?
|
Tokió, 1990. április 1. vasárnap (Reuter/MTI-Panoráma) - A
Berlini Fal végleg leomlóban van, A NATO és a Varsói Szerződés
vezetői barátkoznak, s a hidegháború korszaka múló, rossz álomnak
tűnik. Az emberiség felének otthont adó Ázsia kormányai azonban mind
több pénzt ölnek a fegyverkezésbe.
Miközben Európa és az Egyesült Államok nyíltan tárgyalnak a védelmi költségekből megtakarítható ,,békeosztalékról,,, Ázsiának alig van esélye az enyhülésre. Az ázsiai nagyhatalmak eltökélt szándéka, hogy nem csökkentik harckészültségüket. Kína és India pedig katonai költségvetésük jelentős növelését jelentették be.
Az ázsiai feszültségek lépéstartásra késztetik Japánt, az Egyesült Államok fő szövetségesét, a két Korea pedig továbbra is a konfrontáció kételyei között vergődik. Hanoiban arról beszélnek, hogy félmillió főre csökkentik a Kambodzsából visszahúzódó 1,1 milliós vietnami hadsereg létszámát. De a kambodzsai polgárháború húsdarálója felőrölni látszik az indokínaiak békébe vetett reményeit, s a szomszédos Thaiföld változatlanul évi 18 százalékkal hízlalja katonai büdzséjét.
A fegyverkezésre szánt pénzek abban az Indiában dagadnak a leggyorsabban, amely már ma is magáénak mondhatja a világ harmadik legnagyobb fegyveres erejét és Ázsia legerősebb haditengerészetét. Visvanat Pratap Szingh kormánya március végén bejelentette hogy az 1989-90-es költségvetési évhez képest jövőre 21 százalékkal - 9,5 milliárd dollárra növeli védelmi költségeit.
Indiai stratégák szerint Kína és Pakisztán politikája kellő okot ad aggodalomra. Ujjukkal Iszlámábádra mutatnak, amely - mint mondják - kiképzi és fegyverekkel látja el Pandzsáb és Kasmír szakadár erőit, s az ellenséges Pakisztán washingtoni támogatása végső érvet szolgáltat Új-Delhinek pazarló fegyverkezése védelmében.
India nagyhatalmi törekvéseit jelezte, hogy Radzsiv Gandhi volt miniszterelnök parancsára 1987-től három éven át 50 ezer indiai katona vett részt Srí Lankán, a tamil gerillák elleni háborúban. De 1988-ban Új-Delhi a Maldiv szigeteken is katonákkal avatkozott be egy puccs leverésében, támogatva az ottani kormányt. Indiának régóta húzódó határvitái vannak Kínával is, amellyel korlátozott háborút vívott 1962-ben.
Kína az elmúlt évtizedben szintén növelte haderejét, hogy meghatározó szerepet játszhasson környező regionális konfliktusokban. Mára azonban súlyos belső kérdések kötik le a világ legnépesebb országának figyelmét. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap 12:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|