|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról
"A héten több helyen olyan MDF-szórólapok jelentek meg, amelyek a
Magyar Demokrata Fórum kormányprogramjaként lényegében szószerint
ezt a tizenkét pontot tartalmazzák. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórum a
nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor...,, kezdődik a szöveg, s
azután még a pontok sorrendjét is megtartja. Egyedül a
sajtószabadság helyreállításánál, a negyedik pontban van eltérés: az
MDF-változat kihagyja a tévé-kuratórium megszüntetéséről szóló
ígéretet.
Valószínűleg egy helyi MDF-szervezet ügyetlenségéről van szó.
Esetleg áprilisi tréfáról. Várjuk a magyarázatot.
Budapest, 1990. április 1.
A Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivői
"
SZER, Földközelben:
Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
"A
Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy
ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek
gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív
jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A
román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül
eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti
gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy
szikra hatására robbanáshoz vezethet.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kötőjel, ami elválaszt
|
1990. április 1. vasárnap (MTI-Panoráma) - Amikor a cseh
Tomás Garrigue Masaryk és a szlovák Milán Stefanik 1918. május 30-án
megkötötte az úgynevezett Pittsburgh-i szerződést a csehek és a
szlovákok közös államának a megteremtéséről, akkor ezt a közös
államot még Cseh-Szlovákiának nevezték el, vagyis kötőjellel írták.
Néhány hónappal később, az első világháborút lezáró békeszerződéshez csatolt okmányban azonban a ,,cseh-,, szócska fatális módon a sor végére került. Ezt aztán a diplomaták és az újságírók annak rendje és módja szerint félreértették (vagy félreértelmezték): kötőjelnek tekintették azt, ami voltaképpen elválasztó jel volt, és ettől kezdve Csehszlovákiát egybeírták. A szlovákok ezt mélységesen sértőnek ítélték, mondván: az egybeírással lekicsinylik a szlovákokat, és az elválasztó jellel érzékeltetni kell azt, hogy Szlovákia a föderáció egyenjogú és egyenrangú alkotórésze.
Masaryk nem sejthette, hogy kései utóda, a sérvműtétből éppen lábadozó Václav Havel egyenesen a kórházból lesz majd kénytelen a parlamentbe szállíttatni magát, hogy a kötő-, illetve elválasztó jel ügyében rávegye a törvényhozókat az ország új nevének az elfogadására. A kialkudott kompromisszum a rövid, vízszintes vonalka részleges rehabilitálását eredményezte.
Abban nem volt vita, hogy a ,,szocialista,, szót el kell hagyni az állam nevéből. Azt is sikerült már elfogadtatni, hogy a ,,köztársaságot,, a ,,szövetségi,, jelzővel minősítsék. De annak a bizonyos jelnek az ügyében csak nem tudtak dűlőre jutni. Szerepet játszott ebben az, hogy amennyire a szlovákok önérzetét sérti az egybeírás, annyira bántóan hat az érzékenyebb cseh füleknek a ,,cesko-,, kitétel elválasztó jellel való ,,izolálása,, a ,,slovenská,, szótól. Ez ugyanis arra a korszakra emlékezteti őket, amikor Hitler akarta ,,agyagba döngölni,, , majd tette saját protektorátusává a ,,Tschechei,,-ként aposztrofált Csehországot, miközben Szlovákiát megajándékozta a ,,független államisággal,,.
A csütörtök este nagynehezen meghozott, salamoninak szánt döntés tehát: az állam neve csehül Csehszlovák, szlovákul pedig Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság. Egy föderáció, két névvel. Pénteken aztán szlovákok ezrei tüntettek Pozsonyban, kevesellve a csehek által tett engedményt, és követelve valami sokkal lényegesebbet: a szlovák állami szuverenitást. Kötőjel ide, elválasztó jel oda: arról van szó, hogy Magyarország északi szomszédjában kezdik újragondolni a szövetség fogalmát. +++
Kárpáti János
1990. április 1., vasárnap 11:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|