Rendszerváltás és az MTI

	Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
---------------------------------------------- München, 1990. április 1. (SZER, Földközelben) - Hosszú idő után ismét jelentkezett Erdélyből régi hallgatónk: "Aradi" jelige. Levelét március 13-ikán, tehát a szatmárnémeti és a marosvásárhelyi román pogromok előtt írta, így különös dokumentumerővel bír, mert bizonyítja, hogy mennyire tiszták, jogosok a romániai magyarok céljai, és semmilyen alapot sem szolgáltattak a véres terrora. - Ezt írja: - A romániai forradalom látszólagos győzelme óta elsőízben jelentkezem. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, és szomorúan tapasztalhatjuk, hogy legszebb reményeink szertefoszlottak. A Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy szikra hatására robbanáshoz vezethet. Munkáját segítendő, megkísérlem a forradalom utáni helyzet egy részének az elemzését, egyúttal bemutatnám a Romániai Magyar Demokratikus Szövetséget, az RMDSZ-t: vázolnám mibenlétét, közeljövőre vonatkozó terveit. Szóval lényeg az, hogy Romániában az első társadalmi erő, amely a népfelkelés győzelmét követően létrejött, az RMDSZ volt. Spontán módon már december 21-ikén, 22-ikén megalakultak első szervezetei Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, és alig egy hónap leforgása alatt - a kiváló szervezés eredményeként - az RMDSZ tagsága elérte a 600 ezer főt és bátran állítható, hogy mára a legszélesebb szervezettséggell bíró pártjellegű társadalmi erővé vált. (folyt.) 1990. április 1., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Mit kíván az RMDSZ - pogrom-jóslat - 1. folyt.
E szervezet demokratikus, alulról szerveződő mozgalomként magában foglalja a népi kultúra, a helyi közösségek már félig elsorvasztott hagyományait - a színjátszó és kulturkörök, dalárdák, klubok, 1945 előtt létezett szervezeteit. Székelyföldön ismét megjelentek a magyar helységnevek, de ezzel együtt fájdalmasan tapasztaljuk az új formát öltött nemzetiségi gyanakvást és gyülölködést is. A román nacionalizmus ezúttal kiegészült az egzisztenciális okok miatt rettegő, a korábban a Regatból áttelepeített románok tizezreinek ellenszenvével. Ezekre, valamint a volt pártfunkcionáriusok, Securitate-tisztviselők, katonatisztek, nemzeti tudatára építve Erdélyszerte aktív szervező tevékenységbe kezdett a Vatra nevű szélsőséges román szervezet. A véráldozatoktól sem visszariadó, Vasgárdista hagyományokra építő primitív indulatok mögött a legális politika szintjén összefonódva jelenik meg a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Liberális Párt és a Nemzeti Megmentési Front szélsőséges elemeinek kisebbség-ellenes türelmetlensége, gyanakvása. Vitathatatlan, hogy ez áll a pálfalvai ügy székelyföldi atrocitásoktól terjesztett rémhíreinek hátterében. Külpolitikailag a front és valamennyi román politikai erő kényes helyzetben van, mert meg kell szereznie a Nyugat támogatását modernizációs törekvéseihez, és ehhez legkönnyebben a nemzetiségi politikában tanúsított új román álláspont nemzetközi elismertetésével vezet az út. Az érem másik oldala viszont azt mutatja, hogy - ezzel párhuzamosan - belföldön viszont azt kell bizonyítania, hogy nem enged az úgynevezett szeparatizmusnak. Így érthető, hogy éppen ez a kettősség áll az ellentmondásos hivatalos nyilatkozatok és lépések hátterében - például Iliescu elnök vagy Petre Roman és a pletykák szerint magyarországi ősökkel bíró Reich Péter nyilatkozatai. (folyt.) 1990. április 1., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Mit kíván az RMDSZ? - 2. folyt.
Az RMDSZ ebben a helyzetben elsősorban a józan, mérsékelt, de következetes jogérvényesítés igényével lép fel és arra törekszik, hogy párbeszédet folytasson minden korrekt román erővel. A szervezet arra koncentrál, hogy kidolgozza a nemzetiségi jogok kétoldalú, belső törvényeit és nemzetközi jogi garanciáinak együttes rendszerét. E tárgykörben különleges figyelem összpontosul a nemzetközi jogi garanciák érvényesítésére. Az ugyanis közismert, hogy Románia alkotmányában és az 1968-as Ceausescu-féle intézkedésekben maximálisan érvényesülnek a nemzetiségek e jogai, de csak papíron. Ezért elengedhetetlen a nemzetközi jogi garanciák biztosítása, amelyet az 1947-es békeszerződést aláírók, vagy a Helsinki szerződést aláíró felek vállalhatnának magukra. Az 1947-es dokumentum belügynek tekinti a nemzetiségi jogok kérdését. Most a világ hatalmi tényezőinek is fontos érdeke, hogy létrehozzanak egy a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumot, egy konkrét jogorvoslati intézményt, akár második Hága formájában, akár egy állandó ENSZ-bizottságként. Az a felismerés, hogy a romániai magyarság politikailag pluralizlódni fog, kizárja az RMDSZ politikai párttá alakulásának lehetőségét, mert azáltal tömegbázisát veszítené. A szervezetnek az a célja, hogy a magyarság pártok fölötti érdekeit védje, képviselje és összefogja - magába foglalva, de nem beolvasztva minden magyar társadalmi, politikai, egyházi szervezetet. Ebből a szempontból nagy jelentőségű eredmény, hogy az Erdélyben működő Történelmi Egyházak Uniója és a Magyar Ifjak Szövetsége bejelentette szoros együttműködését az RMDSZ-szel. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 7-8-ikán tartja Nagyváradon. A találkozó ország-világ előtt bizonyíthatja - és ebben a Szabad Európa Rádió nagyon sokat segíthet -, hogy a romániai magyarság önszerveződése, feltételenül jogszerű törekvései meghatározó tényezőnek számítsanak Erdélyben. (folyt.) 1990. április 1., vasárnap
Vissza »

	- Mit kíván az RMDSZ? - 3. folyt.
Mindenkinek meg kell értenie, hogy a kisebbségek kirekesztése esetén Romániában szó sem lehet demokratikus kibontakozásról, de európai gazdasági segítségről sem. Végezetül - Kedves Barátom - arra kérem, segítsen nekünk abban, hogy minél szélesebb körök megismerhessék az igazságot. Én ígérem, hogy ismét sűrűbben fogok jelentkezni, valahogy úgy, mint tettem azt néhány évvel ezelőtt. - Így számol be kasszandra-jelentésében Erdélyből "Aradi" jelige március 13-iki, tehát a szatmárnémeti, marosvásárhelyi román pogromok előtt írt levelében. +++ 1990. április 1., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »