Rendszerváltás és az MTI

	Csehszlovákia - Együttélés (1.rész)
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1990. április 1. vasárnap (MTI-tud) - Alakuló kongresszust tartott szombaton Pozsonyban a csehszlovákiai nemzetiségek politikai mozgalma, az Együttélés. A demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért küzdő mozgalom kongresszusa úgy döntött, hogy az Együttélés választási koalícióra lép a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Ezzel nagymértékben megnőtt az esélye annak, hogy a júniusi választások után a magyar nemzetiség képviselőket küldhet nemcsak a szlovák, hanem a csehszlovák szövetségi parlamentbe is. A pozsonyi kongresszuson az együttélés elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé pedig Gyimesi Györgyöt és a csehszlovákiai lengyel nemzetiség képviseletében Stanislaw Gawlikot választották meg. A Duray Miklós által kezdeményezett Együttélés a Csehszlovákiában élő nemzetiségek első közös mozgalma 1945 óta. Célja, hogy érvényt szerezzen a nemzeti kisebbségek kollektiv jogainak, képviseletüknek a parlamentben. Azért küzd, hogy a csehszlovákiai nemzetiségeknek joguk legyen saját ügyeikben dönteni, tevékenységében a nemzetközi emberi jogi szövetség nemzetiségi jogokról szóló prágai határozatából kíván kiindulni. A mozgalom demokratikus elveken alapul és nyitott mindenki számára. A pozsonyi alakuló kongresszuson mondott bevezetőjében Duray Miklós egyebek között azt hangoztatta: Csehszlovákia csak akkor lehet egyenrangú tagja az európai államok közösségének, ha tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. Elmondotta, hogy február elején azért indítványozták a mozgalmat, mert félő volt, hogy az alakuló pluralista demokráciában a nemzetiségi kisebbségek nem jutnak kellő politikai képviselethez. A többségében magyarok alkotta mozgalmat támogatja a csehszlovákiai lengyel, német, ukrán és rutén nemzetiség is. Duray Miklós bevezetőjében azt is hangsúlyozta, hogy a mozgalom magyar indítványozói az Együttélés mozgalom létrehozásával el kívánták szigetelni a nacionalista szerveződéseket a magyarok körében, ugyanis fennállt annak a veszélye, hogy ha nem szervezik meg az Együttélés mozgalmat, akkor kis magyar nacionalista pártok jöhettek volna létre. A másik fő szempont az volt, hogy megkeressék azt az integrációs tényezőt, amely a csehszlovákiai demokratikus folyamathoz kapcsolja a magyar nemzetiséget és ezt a közös nemzetiségi politikai mozgalomban találták meg. (folyt.) 1990. április 1., vasárnap 10:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Csehszlovákia - Együttélés (2.rész)
Duray Miklós az MTI tudósítójának nyilatkozvaközölte: az Együttélés és a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom választási szövetsége nagykoalíciónak tekinthető, mert e két politikai tömörülésnek van a csehszlovákiai magyar nemzetiség körében a legnagyobb tömegbefolyása. A koalíció arra számít, hogy a júniusi választásokon kétszáz-háromszázezer közötti szavazatot tud megszerezni. Ez annyit jelent, hogy az Együttélés és a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciója nemcsak a szlovák, hanem a szövetségi parlamentbe is be tud jutni. Duray Miklós elmondta: negyvenöttagú választási bizottságot hoztak létre, amely országos méretekben koordinálja a felkészülést a választásokra. Mind az Együttélés, mind a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom reméli, hogy a koalíció a választások után is fennmarad. Az Együttélés elnöke szerint a csehszlovákiai magyarság tekintélyes kulturális és társadalmi szervezete, a CSEMADOK teljes mértékben támogatja az Együttélés és a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom választási koalícióját. Duray Miklós azt is megemlítette, hogy a pozsonyi kongresszuson vendégként részt vettek a csehországi németek képviselői és üzenetet kaptak a szepesi németektől, akik jelezték, hogy bár nem szerveződtek még meg, szintén szeretnének majd csatlakozni az Együttélés mozgalomhoz. +++ 1990. április 1., vasárnap 10:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »